Visszterhes vagyonátruházás: szerződő felek között létrejött kötelezettségvállalás, ellenérték fejében történő vagyoncsere. A vagyon lehet ingóság, ingatlan, vagy más vagyontárgy, amelynél a tulajdonos személye megváltozik (vevő), a másik fél pedig ezért ellenszolgáltatásban részesül (eladó). Ez a folyamat a vagyonszerzésnek A visszterhes vagyonátruházási illetéket a vagyont megszerző fél, azaz a vevő fizeti.
Számos esetben félreértésre ad okot, hogy vagyonosodási adónak nevezik, mivel ingatlan adásvétel után annak eladója a keletkezett jövedelme (vételár) után személyi jövedelemadót, míg a vevője visszterhes vagyonátruházási illetéket fizet.
Amikor ingatlant vásárolsz, a vagyonszerzés tényét be kell jelenteni az adóhatósághoz, az adásvételi szerződés egy példányával. Ezt általában az adásvételben közreműködő ügyvéd intézi. Nyilatkozni kell arról is, ha jogosult vagy valamilyen címen illetékkedvezményre.
Az ingatlanvásárlás illetéke, a vagyonszerzési illeték, a vételár 4%-a. Például egy 40 millió forint értékű lakás vásárlása után fizetendő illeték 1 millió 600 ezer forint kiadást jelent.
Ha az ingatlan vételára 1 milliárd forint feletti, az illeték mértéke 2%-ra csökken, összege maximum 200 millió forint lehet.
Azonban a NAV nem feltétlenül az adásvételi szerződésben foglalt vételár szerint határozza meg az illeték alapját. A forgalmi értéket megállapíthatja ettől eltérően is – például helyszíni szemle alkalmával.
Az adóhatóság (NAV) a vagyonszerzési illeték kiszabásáról határozatot (fizetési meghagyást) küld, amelyben megtalálható, hogy meddig lehet befizetni az illeték összegét pótlékmentesen. Ez a nap az átvételt (ügyfélkapura küldés esetén a küldés napját) követő 30. nap. Az illeték kiszabásáról szóló levél az adásvétel lezárulása utáni hetekben, hónapokban érkezhet meg.
Az illetékfizetési kötelezettséget a NAV egyösszegben írja elő, ugyanakkor első lakástulajdon megszerzésekor automatikusan engedélyezi a maximum 12 havi részletfizetést.
Minden más esetben lehetőséged van automatikus részletfizetési kedvezményt igényelni. Csak legfeljebb 1 millió forintot nem meghaladó összegre és legfeljebb 12 hónapra. Ezt évente egy alkalommal lehet igényelni. Egyéb, méltányossági részletfizetési kérelmekről egyedi döntést hoz az adóhatóság.
Általában családtagok, rokonok ajándékoznak egymásnak ingatlant, de természetesen nem kell rokonsági kapcsolat ahhoz, hogy ingatlant ajándékozzunk egymásnak. Ugyanakkor fontos, hogy a megajándékozott elfogadja az ajándékot az ajándékozási szerződésen tett aláírásával. Az ajándékozási szerződést ügyvéd vagy közjegyző előtt lehet megkötni.
Az ingatlan ajándékozás után ajándékozási illetéket kell fizetni, mivel a megajándékozott “vagyonosodik” az ajándék által.
Az ajándékozási illetéket a megajándékozottnak kell megfizetnie.
Lakóingatlanok esetén az ingatlan értékének 9%-a, egyéb ingatlanok esetén 18%-a az illetékfizetési kötelezettség.
Lehet illetékmentes, de a rokonsági kapcsolattól függ, hogy kell-e ajándékozási illetéket fizetni. Közeli hozzátartozók (egyenes ági rokonok, házastársak, testvérek) illetékmentesen ajándékozhatnak, míg az oldalági rokonok (pl. nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek, keresztszülők) már nem. Élettársakra sem vonatkozik az ajándékozási illetékmentesség, kivétel, ha bejegyzett élettársak.
Az örökösök a megörökölt ingatlan után kötelesek öröklési illetéket fizetni, ugyanakkor a leggyakoribb örökösödési esetek illetékmentesek. Az öröklési illetéket örökösödési illetéknek vagy örökösödési adónak is nevezik, de korábban ráragadt a “haláladó” név is.
Az öröklési illetéket az örökös fizeti.
A hagyaték tiszta értékének a 18%-a, lakástulajdon esetén 9%-a. A hagyaték tiszta értékét úgy számolják ki, hogy megszerzett vagyon értékéből levonják a hagyatékot terhelő tartozást.
A haláleset után meghatározott eljárás indul a hagyaték megállapítására:
Ha az öröklés illetékmentes, a NAV nem bocsát ki fizetési meghagyást.