Céges kölcsönök

A vállalati hitelek legfontosabb jellemzője, hogy a hitel visszafizetéséért egy gazdasági társaság felel, nem pedig egy magánszemély. Míg egy lakossági ügyfélnél elsősorban a jövedelem jelenti a biztos pontot, amely alapján a bank el tudja bírálni azt, hogy hitelképes-e, egy cég esetében ennek vizsgálata sokkal komplexebb feladat. Ezért a hitelbírálat folyamata jóval összetettebb mint a magánszemélyeknél.

Amennyiben finanszírozásra van szüksége a vállalkozásodnak, számos hitelből választhatsz, amelyek szinte minden banknál elérhetőek.

Kölcsönt ugyanakkor csak akkor igényelhetsz, ha nincs köztartozásod, nem áll a cég felszámolás alatt. A korábban nem törlesztett vállalati hitel is kizáró ok lehet.

Alapvetően két típusra oszthatjuk a vállalati hiteleket:

• a mindennapi élet finanszírozásához szükséges likviditási kölcsönök,
• valamint a fejlesztések, beruházások finanszírozását támogató hitelek.

A rövid távú hiteleket jellemzően átmeneti pénzügyi problémák áthidalására, likviditás hiány finanszírozására lehet felhasználni.

Fontos, hogy rövid távú hitelből semmilyen, a hosszú távú eredményességre kiható fejlesztést ne valósítsunk meg, mert az ilyen beruházások esetében a megtérülés lényegesen később következik be. Ráadásul  a rövid távú, likviditási célú hiteleinket  beruházási hitelekhez képest elég rövid időtávon vissza kellene fizetni. Ez a vállalkozás fizetésképtelenségét is okozhatja.

• Folyószámlahitel

Ez a hiteltípus az átmeneti likviditási problémák esetén jöhet szóba, de akkor is megfelelő lehet, ha nem azonos ütemben keletkeznek a bevételek és a kiadások. A kölcsön fedezet nélkül, egyszerűen igényelhető.

A kölcsön nagyságát jellemzően a korábbi hónapok gazdálkodási adatai, a cég számlájára érkező bevétel határozza meg. Ebből adódóan folyószámla hiteleket a jellemzően már legalább 1-2 éves számla múlttal rendelkező vállalkozásoknak ajánlanak a bankok.

A hitelkeret általában egy évre szól. Az ügyfél a hitelkeret erejéig bármikor igénybe veheti a kölcsönt és a futamidő alatt bármikor részben vagy egészben vissza is fizetheti, majd újra lehívhat belőle. Egyetlen kitétel van: a hitel lejártakor nem lehet tartozás a számlán. (Általában a hitelkeret megújításakor automatikusan, már akár ugyanazon a banki napon megnyílik az új keret.)

A hitel kamatát természetesen csak a felhasznált hitelkeret utáni napokra kell fizetni.

• Forgóeszközhitel

Forgóeszközhitelt – szemben a mindennapi likviditást biztosító folyószámlahitellel – már sokkal konkrétabb felhasználási céllal érdemes igényelni. Olyan kisebb beszerzéseket és kifizetéseket éri meg ebből finanszírozni, amelyek a cég mindennapi működéséhez hozzátartoznak, ám méretük túlmutat a napi likviditás biztosításán.

Jellemzően alapanyag és eszközbeszerzésre veszik fel ezt a hiteltípust a cégek. Olyan beszerzéseket finanszíroznak belőle, amire a későbbiekben bizonyosan szükség lesz a mindennapi működésben, ám most ezek finanszírozására nincs elég keret.

Tipikusan ilyen hitelcél lehet a vállalkozás készleteinek feltöltése, mert pl. nagyon jó áron lehet jelentősebb tételt beszerezni, vagy épp azért, mert egy jelentős megrendelés miatt a korábbinál nagyobb alapanyag beszerzésre van szükség.

Ezen hitelek fő jellemzője, hogy olyan beszerzéseket finanszíroznak, amelyek megtérülése rövid-közép távon biztosított.

A forgóeszközhitel is lehet fedezet nélküli, ám mivel ilyen típusú költsége akár kezdő vállalkozásoknak is lehet, ezért a meglévő kisebb, vagy új cégek esetében a bank (ingatlan) fedezetet kérhet. A futamideje rendszerint 1-5 év, hiszen itt valóban ki kell gazdálkodni a visszafizetést.

A felvehető hitel mértékét a cég átlagos készletállománya, illetve a szerződésállomány határozza meg. Ezek együttes értékének 70-80 százalékáig van mód finanszírozást kérni.

Fontos jellemző, hogy a forgóeszközhitel csak kötött céllal használható fel, igényléskor és jellemzően a futamidő során is igazolni kell a hitelcélt. A futamidő hossza általában egy évtől három évig terjedhet.

Van mód arra is, hogy – a folyószámlahitelhez hasonlóan – forgóeszköz hitelkeretet igényelj. Ekkor azonban a bankok jó eséllyel havonta, negyedévente kérnek majd kimutatást a kihasználtságról és a hitelcélnak megfelelő felhasználásról.

• Lombard hitel

A rövid távú finanszírozás olyan speciális formája, amelynél az átmeneti pénzszűkét a vállalkozás úgy próbálja áthidalni, hogy valamilyen ingóságot biztosít fedezetként a hitel mögé, amelyre a bank zálogjogot alapít. A zárolást csak a teljes törlesztés után oldják fel.

Lombard fedezet lehet bankbetét, értékpapír, részvény, nemesfém, vagy egyéb, a bank által elfogadott ingóság, akár gép, gépjármű is.

Jellemzője, hogy a hitel igénylőnek van/volna fedezete a hitelcélban megjelölt finanszírozásra, ám az ingó értéktárgyat nem akarja értékesíteni, hogy abból teremtsen forrást.

A hitelt ügyintézése jellemzően gyors.

• Faktoring

A faktorálás a forgóeszköz finanszírozás egyik formája. A faktoring a számlákon alapuló vevőkövetelések finanszírozása: az általunk leszállított áru/szolgáltatás ellenértékét a vevőnk jellemzően később, a fizetési határidőben szereplő időben fizeti ki.

A faktorálást visszkeresettel vagy visszkereset nélkül végzik. Ez utóbbinál a faktor részben vagy egészben átvállalja a vevő fizetőképességének kockázatát. Visszkeresetes faktoring esetében továbbra is a szállító viseli vevője fizetési mulasztásának rizikóját.

A faktordíj mindig kisebb, mint a követelés tényleges értéke.

A számla faktorálása során mind a szállítót, mind a vevőt körültekintően megvizsgálja a finanszírozó, az ügyletben természetesen a vevő minősítése a mérvadó.

Mód van lejárt követelések faktorálására is, ám ekkor a számlakövetelés töredékét kapjuk csak meg.

Azokban az esetekben, amikor a vállalkozásnak komolyabb fejlesztésre, bővítésre, technológiaváltásra van szüksége, a beruházási hitelekben érdemes gondolkodni.

A beruházás nagyon sokrétű lehet. A hitel segítségével megvalósítható például ingatlan építés vagy -vásárlás, új vagy használt gépek, berendezések, eszközök vásárlása, technológiai vagy termékfejlesztés, terjeszkedés, új piacra lépés.

Fontos, hogy a beruházási hitel felvétele előtt gondoljuk végig, mekkora beruházásra van szükség a kívánt cél eléréséhez és a beruházással valóban el tudjuk-e érni azt. Számba kell vennünk azt is, hogy a beruházásnak mekkora a tényleges bevétel- és eredménytermelő képessége – nő-e annak megfelelően a profitunk, hogy a hitel terheit is ki tudjuk belőle gazdálkodni. Ha kétségünk merülne fel ezzel kapcsolatban, ne kezdjünk bele a beruházásba (legalábbis hitelből ne).

Ugyancsak fontos, hogy felmérjük, a hitelből megvalósuló beruházás mikor kezd el jövedelmet termelni, mert addig csak a költség van vele. Nagyon sok cég ezt rosszul méri fel. Épp ezért fontos, hogy a beruházási hitelnek legyen egy forgóeszköz finanszírozási lába is, amely például az új gyártósor alapanyag szükségletét fedezi az első vásárlók által megfizetett vételár beérkeztéig. A forgóeszköz-lábat a bankok a beruházási hitel összegének maximum 20 százalékáig torelálják.

A beruházási hitelt közép-hosszú távra, 3-10 évre érdemes felvenni. Kamata kifejezetten moderált a rövid távú hitelekhez képest. Ha megfelelően alá tudjuk támasztani – pl. üzleti tervvel – a hitel felhasználásával párosuló fejlődés lehetőségét, akkor a bankok egymás alá licitálva adhatnak ajánlatot, érdemes tehát több banktól is ajánlatot kérni.

A beruházási hitel szinte biztosan valamilyen fedezethez kötődik. Ingatlanvásárlás esetén a fedezet maga a megvásárolt ingatlan lehet, de egyéb esetekben is legkönnyebb helyzetben akkor vagyunk, ha fedezetként a cég ingatlant tud felmutatni. Ami bizonyos, hogy a bank a fedezet mellett viszonylag komoly mértékű, akár 30-50 százalékos önerő felmutatását is elvárhatja. Ez is egyfajta értékmérője lehet annak, hogy valóban hiszünk a beruházásban.

Beruházási hitelt leginkább a már viszonylag stabil lábon álló vállalkozások tudnak felvenni. Ugyanakkor számos cég esetében ez még nem áll fenn. Például a vállalkozás még az indulás szakaszában van és/vagy nem igazán rendelkezik olyan (tőke)erővel, amely révén megfelelő fedezetet tudna felmutatni a hitel mellé. Itt kerülhet szóba a hitelgarancia. Ebben az esetben a hitel visszafizetésének kockázatát a garanciaintézmény kezessége csökkenti a bank szemében, amely révén a gyengébb adatokkal rendelkező cégek is finanszírozhatóvá válhatnak.  A garanciaintézmények manapság már akár forgóeszköz hitelhez is segítségül hívhatóak, ám a legjellemzőbb az, hogy a beruházási hiteleknél csökkentik a finanszírozás kockázatát. A garancia külön költségbe kerül – a díja jellemzően a hitelösszeg 1-2 százaléka évente, ezért cserébe ugyanakkor a hitelösszeg 80 százalékára garanciát vállalnak.

A lízing egy olyan finanszírozási forma, mely során egy, a cég működéséhez szükséges eszköz (jármű, gép, berendezés vagy ingatlan) beszerzését úgy oldjuk meg, hogy az nem kerül egyből a tulajdonunkba, a lízingbe adó a finanszírozott lízingtárgy tulajdonosa. A lízingtárgyat lízingdíj fizetése ellenében veszi használatba (lízingbe) a cég. Miután az eszköz a lízing időszaka alatt nem kerül a cég birtokába, természetes fedezetként szolgál a finanszírozó számára. Ráadásul nincs (vagy csak minimális) a fedezetelvonás veszélye. Ennek köszönhetően a lízingfinanszírozás sokszor a legolcsóbb, leggyorsabb megoldást jelenti.

Az eszköz jövője szempontjából megkülönböztetünk:

• zártvégű lízinget, ahol a végső cél a tulajdonjog megszerzése, ami az utolsó havi lízingdíj megfizetésével megtörténik,
• nyíltvégű lízinget, ahol a lízingbevevőnek nem kötelező megvásárolnia a lízingtárgyat, annak megvételére csak elővásárlási joga van. Ekkor az utolsó havi lízingdíj megfizetését követően módja nyílik, hogy a még fennálló maradványértéken megvásárolja a lízingtárgyat.

Értelemszerűen a nyílt végű lízing esetében a havi teher olcsóbb, hiszen a maradványérték az adott használt eszköz mindenkori forgalmi értékéhez kötődik, azt a lízingdíjban nem kell megfizetni a futamidő alatt. A zártvégű lízingnél viszont a futamidő alatt megfizetett lízingdíj az eszköz teljes vételárára és a kamatra fedezetet kell, hogy nyújtson.

A vállalatok magabiztos működése a gazdaság alapja, épp ezért az államnak is kiemelt érdeke, hogy a cégek prosperáljanak, üzleti lehetőségeiket ne szűkítse le a hitel „híja”. Elsősorban ebben a körben a mikro- kis- és középvállalkozások lehetnek érdekesek, hiszen ha nem is ők a legnagyobb bevételtermelők (adózók), ám a foglalkoztatás szempontjából ők a legfontosabbak, hiszen a magyar lakosság többségének ők adnak munkát.

Kiemelt fontossággal bírnak tehát a hazai KKV-szektort célzó kedvezményes hitelkonstrukciók.

Az állam, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vagy akár az Európai Unió segítségével – legtöbbször kamattámogatás vagy rendkívül olcsó (akár 0 százalékos) refinanszírozás révén – olcsó, akár kamatmentes hitelforrások biztosítását teszi lehetővé.

Fontos, hogy ezen konstrukciók nem keverhetőek össze az EU-pályázati pénzekkel, mivel azok támogatásként (grant) kerülnek a vállalkozásokhoz. Ezeket a támogatott hiteleket ugyanakkor a hitelfelvevőknek vissza kell fizetniük (még, ha kamatmentesen is). Ezért a támogatott hitelek esetében is minden esetben szükség van arra, hogy a cég hitelbírálaton essen át. Illetve fedezetállításra is szükség lehet, ami a támogatott kölcsön visszafizetésének elmaradása esetén garantálja, hogy a kifizetett pénz nem vész el.

Az uniós támogatással elérhető hitelek esetében fontos látni, hogy a kölcsönök nyújtásában figyelembe kell venni a cég székhelye szerinti régió fejlettségét. Miután Budapest és vonzáskörzete kiemelten fejlettnek számít, ezért több EU-s pénzből finanszírozott támogatott hitel fővárosi és Pest megyei cégek számára nem érhető el. Az egyéb, hazai forrásból finanszírozott támogatott hitelek (és kamattámogatások) ugyanakkor minden hazai vállalkozás számára rendelkezésre állnak.

Az államilag támogatott hitelek úgy lettek kialakítva, hogy a lehető legszélesebb körben igénybe lehessen venni őket. A legtöbb esetben nem csak egyetlen intézménynél igényelhetőek – a Széchenyi Kártya és az MNB Növekedési Hitelprogramja keretében nyújtott hitelek a folyósításra jelentkező bankoknál, az MFB támogatott hitelei pedig a szintén bankokból álló konzorciumok fiókjaiban megtalálható „MFB-Pontok” hálózatában érhetőek el.

Fontos tudni, hogy a beruházási hitelek mellett forgóeszköz- és folyószámlahitelek is esetében is lehet támogatott konstrukciót találni. Ugyancsak kedvező, hogy több támogatott hitel esetében nem előfeltétel, hogy a vállalkozásnak több lezárt üzleti éve legyen.  Számos támogatott hitelhez támogatott garanciatermék is igénybe vehető.