Forint lekötött betét kalkulátor

Minden, amit tudnod kell a bankbetétekről

A párnaciha ideje már rég lejárt, de ezt még mindig sokan nem tudják. Van néhány százezer vagy néhány millió forintod, amihez nem szükséges hozzányúlnod, és szeretnéd, ha a reálértékét nem enné meg teljesen az infláció? Akkor célszerű valamilyen befektetésben gondolkodnod, hogy valamennyi hasznod is származzon belőle. Bemutatjuk neked, miért jó betétben elhelyezni a pénzed, mi jellemzi őket, és milyen lehetőségeid vannak.

A bankbetétek fajtái

Ez a leggyakoribb formája pénzünk lekötésének. Mint minden más befektetési formánál, egy klasszikus bankbetétnél is először azt érdemes megvizsgálnod, hogy mekkora összeget tudsz nélkülözni, és mennyi időre. A bankbetét a definíció szerint egy olyan forint- vagy devizaalapú betétszámla, amelyre a bank előre meghatározott kamatot fizet. Vagyis besétálsz egy pénzintézetbe, megmondod, hogy mennyi pénzt szeretnél lekötni, és mennyi időre tudod azt nélkülözni, a bank pedig kiszámolja, hogy az általad megadott futamidőre mennyi kamatot ajánl a betétben elhelyezett összegre.

A bankbetétek legnagyobb előnye a biztonság és a kiszámíthatóság. Amennyiben a lejártáig nem nyúlsz hozzá a pénzedhez, akkor megkapod a bank által ígért kamatot.

Látra szóló betét

A látra szóló betét annyit jelent, hogy beteszed a pénzed a bankba, de nem kötöd le, hanem csak egyszerűen a számládon jelenik meg egyenlegként. A kamatozás napi számítással történik, vagyis ha kiveszed a pénzt, akkor az eltelt napok arányában megkapod az éves kamat egy részét. Feltörésről nem beszélhetünk, hiszen le sem kötötted, így a kamatot sem veszted el kivételkor, mint a lekötött betétnél.

A bent lévő pénzt bizonyos időközönként (havonta, évente) jóváírja a számládon, vagy pedig hozzáadja a betéten lévő pénzedhez, így pedig a következő alkalommal már a kamattal növelt összeg kamatozik tovább – ez a kamatos kamat. Minél sűrűbb a jóváírás gyakorisága, annál jobban jársz.

A legjobb lekötés nélküli kamatok rengeteget nőttek az elmúlt években. A látra szóló kamatok 0,01 százalékra csökkentek, viszont újabban a 8-9 százalékot is meghaladhatják, és ehhez lekötnöd sem kell a pénzed, vagyis bármikor hozzáférhetsz kamatveszteség nélkül.

Megtakarítási számla

A megtakarítási számlán – vagy megtakarítási betétben – a havonta vagy valamilyen rendszeresen időközönként félretett pénzed tarthatod, ami ezáltal kamatozik. Elsősorban akkor érdemes ebben gondolkodnod, ha havi szinten takarítanál meg kisebb összegeket, de nem akarod egy-két évre sem lekötni. Ide annyit fizetsz, amennyit szeretnél. A befizetés lehet egyszeri vagy rendszeres, az összegét is változtathatod, de megteheted, hogy egy ideig nem fizetsz be semmit.

Kamatozás terén a leggyakoribbak a sávos kamatozású megtakarítási számlák. Mivel ezek ugyanúgy látra szóló kamatot fizetnek, így az előző részben ismertetett 8-9 százalékos kamatokat ezzel is el lehet érni attól függően, hogy melyik bankot választod.

Mivel egy speciális számláról van szó, nem rendelkezik olyan tulajdonságokkal, mint egy bankszámla: nem igényelhetsz hozzá bankkártyát, készpénzfelvételre és fizetésre nem alkalmas. Meglévő bankszámládról tudsz rá pénzt feltölteni, és ha a kamatokat fel szeretnéd használni, akkor azokat is a főszámládra kell kiutalnod.

Lekötött betét

Ha a lekötött betétet választod, akkor arra vállalkozol, hogy a jellemzően három hónaptól 2 évig terjedő futamidő lejártáig nem töröd fel a betétet, vagyis nem nyúlsz hozzá a pénzhez. Ellenkező esetben feltöréskor részben vagy egészben elveszíted a betéti kamatokat. Talán kellemetlenül cseng a betétfeltörés szó, de sok kockázata nincs: a legrosszabb, ami ilyenkor történik, hogy kamat nélkül visszakapod a pénzt, amit befizettél. Ugyanakkor természetesen a banki költségeket levonják.

A közelmúltban a bankbetétek kamata is 0,1 százalék környékére süllyedt, ami a kamatadó és a banki költségek után közel a nullával volt egyenlő. Az infláció emelkedésénen ellensúlyozására a magyar jegybank alapkamatot emelt, ami a betéti kamatokra is hatással van. Ennek köszönhetően a lekötött betétek kamata bizonyos bankoknál a 11 százalékot is meghaladta.

Hogy milyen vonzó egy betéti kamatajánlat, nagyban függ attól, hogy az adott banknak mennyi szabad pénze van arra, hogy a hiteleseknek pénzt kölcsönözzön. Ha forrásszűkében van, magas kamatokkal igyekszik megkötni magánál a pénzeket, hogy azok a kölcsönök forrásaként legyenek felhasználhatóak. Ha tele van tömve lakossági és vállalati forrással, vagy épp ínségesebb idők járnak a hitelpiacon, és ezért nehezebb a kihelyezés, akkor az adott bank nem biztos, hogy beszáll a betéti kamatversenybe. Ezért sem mindegy, hogy melyik banknál kötöd le a pénzed, és ezért érdemes a fenti lekötött betét kalkulátort használnod.

A lekötött betét fajtái

Általában a lekötés futamideje, a lekötés módja vagy kamatozás szerint lehet a lekötött betéteket összehasonlítani.

• Futamidő alapján a leggyakoribbak az 1, 3, 6 hónapra vagy 1 évre szóló betétek, de sok esetben találkozhatunk 1 évnél hosszabb időre, akár 36-48 hónapos futamidővel bíró konstrukciókkal is. A bank futamidőtől függően eltérő kamatot határozhat meg, aminek mértéke a lekötött pénz nagyságán is múlhat. Fontos tudni: a bank az éven belüli betétek esetén is éves kamatot határoz meg, vagyis ha az éves kamat 6 százalék, a 6 hónapos lekötésre 3 százalékot fizet a bank.
• A lekötés módja szerint beszélhetünk egyszeri és ismétlődő betételhelyezésről. Az utóbbi esetén eldönthetjük, hogy csak a tőkét, vagyis az előző időszak elején elhelyezett összeget kössék le ismét az új időszakra, vagy kamattal együtt történjen az ismételt lekötés – ezt hívjuk kamattal tőkésedő lekötésnek. Utána pedig ez, a már egyszer kamatozott összeg fog ismét kamatozni. Így eljutottunk a kamatos kamatig, amiről később még lesz szó.
• Kamatozás szerint megkülönböztetünk fix, változó, valamint változtatható kamatozású betétet.
• A kamatmeghatározás módja szerint pedig sávos, lépcsős és egyszerű típusú betétek léteznek.

Többnyire vagy egyszerű lekötött betétekről beszélünk, vagy a bank előáll egy magasabb hozammal kecsegtető ajánlattal, ám ebben az esetben általában valamilyen feltételt kell teljesítened a magasabb kamat érdekében.

Vannak rögzített célú betétek, ezek jellemzője – ahogy a nevéből is következik –, hogy az ebben elhelyezett pénzt csak meghatározott célra és módon lehet felhasználni. Ezek közé tartoznak például a gyámhatósági takarékbetétkönyvek és a nyereménybetétek. Utóbbinál a kamat egy részét nem pénzösszegként írják jóvá, hanem tárgynyeremény formájában kaphatod meg, ha szerencsés vagy. Nyerhetsz például autót vagy más, értékesebb vagyontárgyat.

Tartós befektetési számla (TBSZ), amivel elkerülheted a kamatadót

Van még a tartós befektetési számla (TBSZ), ami a nevéből adódóan valójában nem is betét, hanem egy olyan speciális számla, amelyen keresztül leköthetsz betétet. Egy szolgáltatónál évente egy TBSZ-t nyithatsz, és a számlanyitás évének végéig, az ún. felhalmozási időszakban fizethetsz be rá pénzt. Ezután indul a lekötési időszak, amikor új összeget már nem fizethetsz be rá, és 3 év után a kamatadó 10%-ra csökken, 5 év után pedig kamatadómentessé válik.

A TBSZ-nek kétféle típusa van: az egyiken lekötött forintbetét helyezhető el, a másikon forint alapú értékpapír típusú befektetések (például állampapír, részvény, befektetési jegy, kötvény) tarthatóak. A két számlatípus között nincs átjárhatóság, tehát vagy értékpapírok, vagy betétek lehetnek a számlán.

A TBSZ működése

Mit kell tudni a bankbetétek kamatozásáról?

A bankbetéteknél négyféle kamatszámítási módot különböztetünk meg. Mielőtt lekötnéd pénzedet, érdemes megvizsgálni, hogy az adott betétnél milyen logika mentén számítják a kamatot.

Fix kamatozás

Ezt tekintjük a kamatozás legegyszerűbb és legátláthatóbb módjának egy bankbetétnél. Gyakorlatilag már a lekötés elején tiszta sor, hogy mennyi kamatot kapsz, és így mennyi pénzzel számolhatsz a futamidő végén. Itt a teljes futamidő alatt végig fix a kamat, vagyis a jegybank hiába módosítja az alapkamatot, az a te betétedre nincs hatással. 

A lekötött összeg szempontjából is lehet fix a kamatozás, ami azt jelenti, hogy a lekötött összeg nagyságától függetlenül ugyanakkora kamatot ad a bank.

Sávos kamatozás

A sávos kamatozás is fix kamatozásnak számít. Annyi a különbség, hogy a bank itt összegsávokat határoz meg, és mindegyik sávra más kamatot fizet. Mutatjuk, hogy miért járhatsz ezzel is jól.

Ezt a módszert azért találták ki bankok, hogy minél több pénz lekötésére ösztönözzenek.

Lépcsős kamatozás

A bank itt a futamidőt osztja be, és minden egységhez eltérő kamatot rendel. Minél hosszabb ideig van a bankban a pénzed, annál magasabb kamatot fizet az adott időtávra a bank. Amire figyelni kell, hogy a meghirdetett legmagasabb kamat csak az utolsó lekötési időszakra, például az utolsó hónapra érvényes.

Azt, hogy összességében mekkora kamattal számolhatunk, egy speciális mutató, az EBKM mutatja meg. 

EBKM

Az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató (EBKM) az egyik legfontosabb a hétköznapi banki alapfogalmak közül. A lépcsős kamatozású betétek “lebuktatására” kiválóan alkalmas az EBKM: hiába ígér a fenti példában szereplő 12. hónapra 8 százalékos kamatot az adott betét, az EBKM értéke csak 5,24 százalék, mivel ez az egy év alatt elérhető tényleges hozamot nézi.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy az EBKM nem tartalmazza a pénz elhelyezésének vagy felvételének, átutalásának költségét és a kamatadót sem. Ennek ellenére nagyban leegyszerűsíti a megfelelő betét kiválasztását, hiszen annál magasabb hozamra tehetsz szert betétlekötésnél, minél magasabb az EBKM.

Változó kamatozású lekötött betét

A lépcsős és sávos kamatozású lekötésnél pontosan tudod, hogy mennyi kamatot kapsz majd az általad befektetett összegre, ha viszont hajlandó vagy a nagyobb hozam reményében egy kicsit kockáztatni, akkor a változó kamatozású lekötött betét is szóba jöhet.

Ahogy a neve is sugallja, a futamidő alatt változik a kamat. Ha például úgy kalkulálsz – mondjuk a gazdaság folyamatait figyelve –, hogy emelkedni fognak a kamatok a jövőben, akkor érdemes ezt a fajta betét választanod, hiszen a kamatemelkedés által extra hozamot érhetsz el. Értelemszerűen fordított esetben, csökkenő kamatkörnyezetben aligha érdemes felvállalni ezt a kockázatot. Ha a kamatok csökkenését várod a piactól, tartsd magad távol a változó kamatozású konstrukcióktól, és pénzednek válassz inkább hosszan fix konstrukciót, hiszen a kamatok későbbi esésekor ezzel nyerhetsz.

A változó kamatozású betétek kamatának változását a bank rendszerint pénzpiaci feltételekhez kötheti, annak mértéke adja a kínált (fizetett) kamat alapját, ez a kamatbázis. Kamatbázisként használható a jegybanki alapkamat, az irányadó kamatszint, a bankközi referenciakamatok (pl. BUBOR), a bank saját referenciakamatának változása vagy például az infláció. Fontos, hogy csak olyan feltételhez köthető a kamatszint, amit publikus adat, vagyis bármikor ellenőrizhető.

A változó kamatozású betéteknek ugyanúgy van futamidejük, például 1 év. Ezalatt a bank folyamatosan, napi szinten, vagy előre meghatározott időszakonként (kamatperiódus) ellenőrzi, hogyan alakult a kamatbázis mértéke és az aktuális kamatszintet hozzáigazítja ehhez az értékhez.

Az EBKM ennél a betétnél nem túl nagy segítség, mivel azt senki nem tudja megjósolni, hogy a következő hónapban mennyi lesz a kamatbázis alapjául szolgáló mutató értéke. Az EBKM így csak a jelenlegi adatok alapján tudja megmutatni a várható hozamot a változó kamatozású betéteknél.

Deviza alapú betétek

Lényege, hogy a betét lekötése nem forintban, hanem valamilyen más devizában, jellemzően euróban történik. A lényegi különbség valójában csupán annyi, hogy a devizabetétnél árfolyamkockázattal is kell számolnod.

Főként akkor éri meg, ha a pénzed devizában van, mert mondjuk abban kapod a fizetésed, vagy tartósan külföldön élsz, és helyi devizát, például eurót használsz.

A bankok által kínált devizakamatok esetében érdemes arra is figyelemmel lenned, hogy az adott deviza kibocsátójánál mekkora az infláció. A fizetőeszköz inflációs környezetben gyorsabban értékelődik el, és ez kihat az árfolyamra is.

Mennyit kamatozik 1 millió forint lekötött betétnél?

A megtakarításaid növelésében nagy segítséget jelent a kamatos kamat. A lényege, hogy a lejárt betétet tovább lehet kötni, ezt nevezik ismétlődő lekötésnek. Ilyenkor azonban – ha nem veszed ki az előző időszakra a bank által fizetett kamatot –, akkor az új lekötéskor már a kamattal emelt összeget kötheted le. Az új időszakban így már a kamatként kapott összegre is kamatot fizet a bank – miután a korábbi kamat hozzáadódik a befektetett tőkéhez.

Például ha 5 éven keresztül évi 10 százalékos kamatra fekteted be a pénzed, és a kamatot nem veszed ki, hanem mindig visszaforgatod, akkor a kamatos kamat elve érvényesül. Így a 2. évtől már nem 1 millió forintot, hanem 1,1 millió forintot köthetsz le, az 5. év végén pedig az 1.464.100 forintod után kamatos kamattal együtt 1.610.510 Ft forint lesz a számládon. Az összesen 610.510 forint kamat után 15% kamatadót kell fizetni, így ténylegesen 518.933 forint kamatot kaphatsz kézhez a levonás után.

Persze van lehetőséged eldönteni, hogy mi történjen a kamattal a futamidő végén. Dönthetsz úgy, hogy a folyószámládra kerüljön, vagyis kikerüljön a betétlekötés alól.

Egymillió forint kamatozására több példát is hoztunk egy külön cikkben.

Extra kamatokat szeretnél? Ezek a kedvezmények jöhetnek szóba

A bankok a következő feltételek teljesülése esetén ajánlanak extra kamatokat a megtakarításainkra.

Új pénz

A már a számládon lévő pénzre általában kevesebb kamatot adnak a bankok, mivel azt szeretik, ha friss pénzt viszel hozzájuk. Ezért a meglévő pénzedre olyan betéteket ajánlanak, melyeknek alacsonyabbak a kamatai. Ha viszont új pénzt viszel, azt extra kamatokkal díjazzák a pénzintézetek, ezzel motiválva téged arra, hogy náluk tarts vagyonod minél nagyobb részét.

Új pénznél azt nézi a bank, hogy egy adott dátumhoz képest mennyivel nőtt a bankszámlád egyenlege. Ebbe nem számít bele, ha mondjuk az adott banknál két számlával is rendelkezel, és az egyikről utalsz a másikra. Ez a gyakorlat régen a kamatvadászok kedvelt területe volt, így a bankok ezért már nem adnak extra kamatot.

Bankkártyahasználat, csoportos beszedések

A bankok szeretik, ha aktív számlahasználó vagy, ezért vannak olyan betétek, amikben akkor kötheted le a pénzed, és akkor adnak hozzá extra kamatot, ha vállalod, hogy aktív leszel.

De mit is jelent ez pontosan?

• Az alap, hogy legyen a banknál egy aktív bankkártyád, amivel havi szinten meghatározott összeget költesz el, vagy meghatározott alkalommal vásárolsz róla – esetleg a kettő kombinációja.
• Szintén bezsebelheted az extra kamatot, ha a betét futamideje alatt meghatározott mennyiségű csoportos beszedés, vagy utalás teljesül a számládról.
• Újabban az ügyfelek digitális térbe terelését is kedvezőbb kamattal honorálják a bankok – például akkor kaphatsz magasabb kamatot, ha a bankfiókot elkerülve, online betétlekötés formájában az internet- vagy mobilbankon keresztül kötöd le a pénzed. Ez a banknak is olcsóbb, hiszen nem kell több fiókot nyitva tartani, kevesebb fióki alkalmazottat kell fizetni, hiszen te ellátod a betétlekötéssel kapcsolatos adminisztrációs feladat nagy részét.

Jövedelemérkeztetés

A bank kérheti, hogy az extra betéti kamatokért cserébe náluk vezetett számlára érkezzen a fizetésed. Ezt azonban már ritkábban teszik, mert néhány hónapnyi kedvezőbb kamatozású megtakarításért csak nagyon kevesen váltanak bankot. A folyamat még úgy is macerás, ha az ilyenkor szokásos feladatok egy részét – például a számlákról fizetett csoportos beszedések átirányítását – manapság már a régi és az új számlavezető bank egymás között elintézi.

Befektetéssel kombinált betétek

Ezzel a variációval érdemes óvatosabban bánni, mert könnyen elképzelhető, hogy nem azt kapod, amire számítottál.

A befektetéssel kombinált betét egy olyan ajánlat, amelynél a befektetett pénzed nagyobb részét, akár a kétharmadát is, egy-egy, a bankbetétnél jóval kockázatosabb befektetésbe, jellemzően valamilyen befektetési alapba helyezi a bank, és csak a maradék részét tartja fix kamatozású lekötött betétben. A betéti részre általában nagyon magas kamatot adnak, de jellemzően csak pár hónapra, ráadásul a legtöbb esetben a kiemelt kamat a második lekötési időre már nem érvényes.

Ezzel szemben a befektetésben elhelyezett pénz az alap befektetési politikájának megfelelő kockázattal bíró eszközökben fial. Ha ez sikeres, a betétnél bizonyosan jobban teljesíthet a megtakarításod. Ha azonban az alapok teljesítménye nem megfelelő, akkor akár tőkeveszteséged is lehet, és ekkor a befektetett pénzednél még akkor is kevesebbet kapsz, ha a betéti részre a bank kifizeti a becsalogatónak szánt magas kamatot. A feltételekről és a kockázatokról a bank előre köteles tájékoztatni. Az EBKM mutató itt sem tekinthető támpontként, mivel a kockázatos befektetés részével nem tud kalkulálni, csak a bankbetét részével.

Mire figyeljek betétválasztásnál?

• Gondold végig, hogy mekkora összeget tudsz nélkülözni úgy, hogy a futamidő végéig lehetőleg nem töröd fel a betétet.
• Ha nem vagy biztos abban, hogy a teljes, jelenleg rendelkezésre álló összeget huzamosabb ideig tudod nélkülözni, érdemes szétosztani a pénzedet. Azaz oszd 2-3 vagy több részre a betétlekötést, amelyeket akár eltérő futamidőre köthetsz le. Ebben az esetben nem a teljes összegnek, hanem csak egy részének a kamatát veszted el, ha valamiért mégis fel kell használni a megtakarítást.
• Érdemes, sőt ajánlott, a különböző banki ajánlatokat összehasonlítani, ebben segítséget nyújtanak a különböző kalkulátorok. Kamat kalkulátorral, lekötött betét kalkulátorral is összehasonlíthatod az ajánlatokat, és megkeresheted a legjobb betéti kamatokat. Ezekkel az online eszközökkel könnyen és gyorsan utánajárhatsz, hogy ha van például 1 millió forintod, az mennyit kamatozik, ha betétbe rakod be mondjuk 1 évre.

Mivel jár, ha a lejárat előtt feltöröm a betétet?

Kerülhetsz olyan élethelyzetbe, hogy hirtelen pénzre van szükséged, és ha nincs más lehetőséged, kénytelenek lehetsz feltörni a betétet. Ilyen esetekre készülve a bank előre meghatározza, hogy mennyi kamatot fizet idő előtti betétfeltörés esetén, de készülj fel, hogy az is lehet, hogy nullát. Sőt, a feltörésnek külön díja is lehet, amit a bank szintén előre megszab.

Lehetőséged van úgynevezett részkivétre is, amikor a lekötött pénz egy részét veszed ki, ám a bennmaradó összeg az eredeti feltételekkel tovább kamatozik. Ez a lehetőség bankfüggő, érdemes a lekötés előtt tájékozódni.

Hogyan kell adózni a betétek után?

Bankbetétnél az adózás kapcsán a kamatadóról beszélünk. Ezt a bank automatikusan minden betét után levonja, és befizeti az államkasszába. Fontos, hogy a bank az ajánlatok között mindig a kamatadó előtti kamatot jeleníti meg, az adót a futamidő lejárta után kell megfizetni. A kamatadó a tőkét nem, csak az arra kapott kamatot terheli a betét lejárta után.

A kamatadó 2016. január 1-je óta 15 százalékos.

Mikor kerülhető el a kamatadó?

Abban az esetben kerülhető el legálisan a kamatadó, ha tartós befektetési számlán (TBSZ) tartod a pénzed legalább 5 évig. Emellett pedig a magyar állampapír vásárlása is kamatadómentes 2019. június elseje óta. Állampapírt a bankokon keresztül is vásárolhatsz. 

Öröklési illeték bankbetét esetén

Bankbetét öröklése esetén 300 000 forint felett 18 százalékos illetéket kell fizetni, kivéve egyenes ági öröklés esetén, ekkor ugyanis illetékmentes.

Mennyire van a pénzem biztonságban?

A lekötött betétekért az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) vállal garanciát bankonként és betétesenként 100 ezer eurónak megfelelő forintösszegig. A védelem a kamatokra is vonatkozik szintén 100 ezer euróig.

Az OBA a bank működési engedélyének visszavonása után maximum 10 napon belül köteles a betétesek számára a törvényben meghatározott összeghatárig a betétek összegét visszafizetni.

Vállalkozóként, vállalkozásként, ha üzleti és lakossági bankszámlán is tartasz pénzt, az kétszeres védelemnek minősül, így mindkettőre külön-külön érvényes a 100 ezer eurós OBA-védelem.

Bankbetét vs. állampapír

A lakossági megtakarításokért nemcsak a bankok, a befektetési vállalkozások, de az állam is versenybe szállt. Az indok egyszerű: a legbiztosabb, ha az állam a saját polgárainak tartozik és nem külföldi befektetőknek, így nem euróban adósodik el, és nem kell félnie az árfolyamkockázattól.

Ezt felismerve az elmúlt évek során a magyar állam a lakossági ügyfelek számára kifejezetten magas kamatú állampapír konstrukciókat hirdetett meg. A feltételek olyan kedvezők lettek, amelyekkel jelenleg a bankok – a kockázatmentes befektetésnek számító bankbetétekkel – nem tudnak versenyezni. A legjobb állampapír kamatokat külön cikkben gyűjtjük.

A pénzintézetektől nem várható el ugyanis az, hogy magasan az infláció feletti kamatokat fizessenek a bankbetétekre, mert ezt a kihelyezési oldalon csak a hitelek drasztikus megdrágításával tudnák megtenni. Márpedig az állam az elmúlt időkben kifejezetten az infláció feletti megtakarításokat kínált az embereknek. IIyen volt az 5 éves futamidőre évi 4,95 százalékos átlaghozamot biztosító Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), de még inkább az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), amely az előző évi pénzromlás mértékére ráígérve még kamatprémiumot is kínál 4 és 7 éves futamidőre. Van eurós állampapír is EMÁP néven.

Azok a családok, akiknél 18 év alatti gyermek van, Babakötvénybe is fektethetik a pénzüket. Ebben a szintén inflációhoz kötött kamatozással bíró konstrukcióban a legmagasabb a kamat: az emberek itt a mindenkori infláció +3 százalékos kamatot kaphatnak. Ráadásul az éves befizetések 10 százalékát, maximum évi 12 ezer forintot az állam is hozzáad a megtakarításhoz támogatás formájában. Itt már szinte minimális az aktuális pénzromláshoz mért veszteség, kockázat nélkül ennél jobb ajánlatot nem lehet kapni. A jegyzéskor megvásárolt Babakötvény futamideje 3-19 év, leghamarabb a gyermek 18. életévének betöltésekor vehető fel a pénz.