Lakáshitel - új lakásra

Az új lakásokat az esetek jelentős részében a “tervezőasztalon” megveszik az emberek.
Az ilyen lakások esetében lehetőség van:

• adásvételi szerződés (függőben tartással történő adásvételi szerződés, tulajdonjog fenntartással történő adásvételi szerződés),

• illetve adásvételi előszerződés megkötésére is.

A függőben tartással történő adásvételi szerződés előre meghatározott időtartam – általában 6 hónapos – ideje alatt ad lehetőséget a vevőnek a vételár kiegyenlítésére. Az adásvételi szerződés széljegyre is kerül. Ezt a széljegyet ugyanakkor a fizetés elmaradása esetén automatikusan törli a földhivatal.

Az előszerződés megkötésének egyik fő indoka, hogy az épülő új ingatlan kulcsrakész felépítése még bizonytalan távolságban van – pl. még csak a telkek van meg, amin esetleg egy régi építmény van. Ebben az esetben az adott pillanatban nincs lehetőség a széljegyre történő semmilyen bejegyzésnek. 

Az elmúlt időszakban az építési költségek hétről-hétre jelentősen emelkedtek. Sok esetben az építtető úgy gondolja, hogy jobban tudja költségeinek esetleges emelkedését érvényesíteni a vásárló felé, ha csak előszerződést köt és ezért gyakran előfordul, hogy a vásárlók is engednek a vételárat érintő végső szerződésmódosításnak.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy az előszerződés során a felek abban állapodnak meg, hogy egy későbbi időpontban szerződést kötnek egymással. Az előszerződésnek ugyanakkor a  később létrejövő szerződésnek minden lényeges feltételét tartalmaznia kell. Értelemszerűen a vételár az egyik legfontosabb feltétel. 

Az előszerződés és végleges adásvételi szerződés tartalma ilyen módon csak kivételes esetben térhet el egymástól.

Ilyen lehet az, ha

• előre nem látható, 
• a szerződőtől függetlenül előálló,
• és a rendes üzleti kockázat körébe nem tartozó körülmény változott meg, amelynek kapcsán az előszerződés teljesítése a szerződő lényeges jogi érdekét sértené. 

Az ingatlan építési költségeinek megugrása a hazai bírósági gyakorlat szerint nem elégséges ok a végleges szerződés megkötésének megtagadására. Fontos viszont hangsúlyozni, hogy minden eset egyéni mérlegelés alá esik.

Az előszerződés tartalmával megegyező tartalmú, végleges adásvételi szerződést végső esetben a bíróság is létrehozza.

A pénzintézetek számára sem mindegy, hogy adásvételi szerződés, vagy előszerződés készül-e, hiszen mindkettő közel azonos tartalmú és az előszerződéstől való eltérést nagyon komoly feltételek fennállása esetén engedi a jogszabály.
Fontos ugyanakkor tudni, hogy az előszerződés nem jegyezhető be a tulajdoni lapra, épp ezért a hitel összegének folyósításához olyan megoldásra van szükség, amely garantálja a tulajdonosváltás (és ezt követően a banki jelzálog) bejegyzését. Emiatt ugyan a hiteligényléshez és az előkészítéshez, adott esetben a hitelszerződés aláírásához is elegendő lehet az előszerződés, ám a hitel folyósításához mindenképp a jelzálog tulajdonlapon történő minimum széljegyre kerülése kell – ezért ahhoz végleges adásvételi szerződés, a függőben tartással történő vagy vételi jogot alapító adásvételi szerződés megkötése szükségeltetik. 

Még egyértelműbbé tette a kérdést a Magyar Nemzeti Bank, amely előírta, hogy az épülő, vagy akár csak a tervasztalon lévő új lakások esetében is végleges adásvételi szerződést kell kötniük az ügyfeleknek, ha az MNB refinanszírozása mellett nyújtott, ultraolcsó, maximum 2,5 százalékos kamatozású Zöld Otthon hitelt akarnak felvenni. Jó eséllyel ezt követően több bank más termékeknél is ezt a megoldást követi majd.

A legtöbbször vállalkozói építi számunkra az új lakást. Az ilyen módon épített lakások esetén a hitelkérelmi dokumentációnak a hiteligénylő és az ingatlan adataira vonatkozó adatokon túl a következőket is tartalmaznia kell: 

• az építési vállalkozó adatai, a cég cégkivonata, aláírási címpéldánya,
• az épülő lakás jogerős építési engedélyének másolata, esetleg tervdokumentációja,
• a társasházi alapító okirata.

Nem. Az új lakás vásárlása nem tévesztendő össze az építési hitellel, amikor a bank a készültségi fok függvényében több részletben folyósítja a hitelt.
Ha az eladó/építtető azt kéri, hogy több részletben fizesd a vételárat, azt saját zsebből kell megoldanod. A bank csak akkor fizeti szakaszosan az eladót, ha ugyanannál a banknál veszel fel hitelt, amely egyébként az építkezést is projekt hitelezőként finanszírozza – de ez sem automatikus.

A legtöbb esetben a bank a lakás elkészültekor, a használatbavételi engedély birtokában utalja a hitel összegét az építtető számlájára.

A bank csak akkor folyósít, ha a lakás már elkészült. Ezt az építtető azzal tudja igazolni, hogy a lakásra megszerzi a használatbavételi engedélyt.

Emellett több lakásos épület esetén a társasházzá bejegyzés és a lakások albetétesítése (önállóan is forgalomképes ingatlanokra bontása), s ennek tulajdoni lapon történő megjelenítése az előírás.

A bank “tiszta” tulajdoni lapot fog tőled elfogadni. Ha az ingatlan építtetője előzetesen (projekt)hitelt vett fel és az megjelenik a tulajdoni lapon, a bank számodra addig nem folyósítja a hitelt, amíg a vállalkozót hitelező bank zálogjoga nem törlődik a nyilvántartásból.

Ha használt lakás vásárlására veszünk fel támogatott hitelt, akkor a támogatás igazolásához, elszámolásához elég a vételár.
Az új lakás vásárlásakor ugyanakkor az építési költségek (egy részét) számlával kell igazolni.

Az építésügyi szabályok változása miatt azoknak az épületeknek, amelyek 2022. június 30. utáni időpontban szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek “BB” energiahatékonysági előírásait. Ennek a követelménynek a teljesülését az ingatlanra készült energetikai tanúsítvány igazolja. 

A BB minősítés feltétele, hogy

• az épület (fűtés nélkül számolt) maximális fajlagos energiafogyasztása 100 KWh/m²,
• ezen felül előírás, hogy az energiafogyasztás legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni.

Ha megújuló energiaforrásból származó energia nincs felhasználva az ingatlanban, a követelményszint nem teljesül, a BB minősítés nem adható ki a használatbavételkor végzett energetikai tanúsítás során. Ha a BB energetikai tanúsítványt az ingatlan nem kapja meg, az ingatlan finanszírozását a bank megtagadhatja. 

Az elmúlt években nagyon sok magánszemély vásárolt befektetési céllal lakásokat új építésű projektekben. Sokan azóta értékesíteni szeretnék azokat. Fontos ugyanakkor tudni, hogy abban az esetben, ha az eladó magánszemély, az ingatlan akkor sem minősül új lakásnak, ha a lakás teljesen használatlan, az építési munkálatokon kívül semmilyen egyéb beruházás nem történt benne.