CSOK 2019

állami támogatások és hitelek

  • maximum 10 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás
  • maximum 15 millió forint lakáshitel maximum 3%-os kamattal
  • maximum 5 millió forint adóvisszatérítés

Te jogosult vagy a CSOK-ra?

Megnézem

Mire figyelj?

  • A CSOK támogatások feltételei adottak, de a kamattámogatásos hitel kockázati feltételei bankonként eltérőek.
  • Egyéni hitelképességi vizsgálat alapján a bankok elutasíthatják az igénylést. Ezt ne kockáztasd! Mi megtaláljuk a számodra megfelelő bankot.
  • Díjmentesen végigvezetünk a hitelfelvétel folyamatán, levesszük a válladról az utánajárás és adminisztráció terheit.

Kedvezményes hitelt igényelnél CSOK támogatásodhoz?

Ne veszítsd el a lehetőségeket információhiány vagy formai hibák miatt! Kérj visszahívást!

+36

Az igénylési folyamat lépései

1 Add meg az adataidat
2 Átbeszéljük a lehetőségeidet
3 Segítünk az igénylésben
4 A szerződést megkötöd a választott bankkal
5 Folyósítás

Legfontosabb tudnivalók a CSOK állami támogatásról és hitelekről

5+1 legfontosabb tudnivaló a CSOK 2019. július 1-jei változásáról
  1. elindult a Falusi CSOK
  2. használt lakásra is igényelhető a kamattámogatott hitel max. 15 millió Ft összegben
  3. használt lakás vásárlása esetén a lakás vételárának 35 milliós felső korlátját eltörölték
  4. használt lakás vásárlásakor a CSOK-kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül értékesített lakás vételárának beforgatási kötelezettségét eltörölték
  5. új lakás építésénél ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható, a meglévő alapra is lehet építkezni

5 +1: a CSOK-kal érintett lakás bizonyos esetekben lehet vállalkozás székhelye (2019. július 11-től)

Mi a CSOK? Támogatás vagy hitel?

A Családok Otthonteremtési Kedvezménye egy vissza nem térítendő állami támogatás, amely 2015. július 1-jétől igényelhető. Célja, hogy a gyermekes vagy a gyermeket vállaló családok könnyebben juthassanak lakáshoz. Aki a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, az meglévő vagy vállalt gyermeke(i) után

  • egyszeri, vissza nem térítendő támogatást kaphat,
  • kamattámogatott hitelt vehet fel (amennyiben megfelel a hitelt nyújtó bank hitelbírálati feltételeinek).

A program az idők során folyamatosan bővült:

  • 2016. január 1-jétől a legalább 3 gyermekes (ideértve a meglévő és vállalt gyermekeket is) új lakáscélt megvalósító családok a CSOK támogatás mellé legfeljebb 10 millió Ft összegű, kedvező kamatozású kamattámogatott hitelt is igénybe vehettek.
  • 2018. december 1-jétől emelkedett ez az összeg, így a legalább 3 gyermekes családok maximum 15 millió Ft kamattámogatott hitelt is igénybe vehetnek új lakáscéljuk megvalósítására.
  • 2018. december 1-jétől a 2 gyermekes családoknak is lehetőségük nyílt a kamattámogatott kölcsön igénylésére, új lakáscélra maximum 10 millió Ft-os összegben.
  • 2019. július 1-jétől már használt lakás vásárlására is igénybe lehet venni a kamattámogatott hitelt, 2 gyermek esetén maximum 10 millió Ft, 3 vagy több gyermek esetén maximum 15 millió Ft értékben.
Mi a Falusi CSOK?

A Kormány a Magyar Falu Program megvalósulása érdekében a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez és felújításához családi otthonteremtési kedvezményt ad:

  • használt lakás vásárlására ÉS EGYIDEJŰ bővítésére, illetve korszerűsítésére
  • meglévő lakás bővítésére, illetve korszerűsítésére.

A támogatás azokon az 5000 fő alatti településeken lesz elérhető, ahol a 2003. január elsejei adatokhoz képest a népességcsökkenés nagyobb, mint az országos átlag. A településlistát itt találod.

Ennek a támogatási formának köszönhetően a kisebb településeken az eddigiektől nagyobb mértékű támogatást lehet felvenni, illetve fontos megemlíteni, hogy felújításra is felhasználható, míg a sima CSOK nem.

10 legfontosabb dolog, ha CSOK-ban gondolkodsz:
  1. Két típusú CSOK-ot különböztetünk meg egymástól: sima CSOK és falusi CSOK.
  2. CSOK esetén a hitelcél minden esetben lakás vásárlás, építés, bővítés lehet, míg falusi CSOK esetén bővítés, felújítás vagy korszerűsítésnek kell lennie, amit megtehetsz meglévő ingatlan esetén, vagy úgy is, ha használt ingatlant vásárolsz és azt alakítod igényeid szerint. Azonban szabad felhasználásra nem veheted igénybe.
  3. Két típusú támogatást biztosít a program: vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes lakáshitel.
  4. CSOK-ot minden esetben meglévő vagy vállalt gyermek után tudsz igénybe venni.
  5. Ha még nem született meg mindegyik gyermek, aki után a támogatást igénybe szeretnétek venni, akkor a házasság alapfeltétel, és hogy egyikőtök 40 év alatti legyen az igénylés pillanatában.
  6. A támogatás és kedvezményes hitel mértéke függ a gyermekek számától.
  7. Nem jogosult mindenki igénybe venni a CSOK-ot, a támogatásokhoz meg kell felelni a jogszabályi személyi feltételeknek, ha pedig kedvezményes kölcsön is érdekel, akkor ezeken felül még a bankok feltételeit is teljesítened kell, amelyek bankonként eltérőek.
  8. A CSOK támogatást és kedvezményes hitelt nem tudod bármilyen ingatlanra felvenni, hanem az ingatlannak is meg kell felelnie bizonyos feltételeknek, pl minimum alapterület. Falusi CSOK-ot csak a jogszabályban meghatározott településeken lehet igénybe venni.
  9. CSOK felvételével vállalnod kell bizonyos kötelezettségeket, melyek nem teljesülése esetén a támogatást és a kedvezményes hitelt késedelmi kamatokkal együtt vissza kell fizetned.
  10. A money.hu közvetítő csapata ismeri a CSOK minden apró részletét és sok igénylőnek segített már abban, hogy a hitelfelvétel egyszerű és átlátható legyen.
Fordulj hozzánk bizalommal Te is!
Milyen célokra lehet felvenni a CSOK-ot?

A gyermeket nevelő, valamint a gyermeket vállaló nagykorú személy vissza nem térítendő állami támogatást (családi otthonteremtési kedvezményt) vehet igénybe:

  1. Használt lakás/ház vásárlásához
  2. Használt lakás/ház bővítéséhez
  3. Új lakás/ház vásárlásához
  4. Új lakás/ház építéséhez

+1 Falusi CSOK-hoz, azaz:

  • használt lakás vásárlására ÉS EGYIDEJŰ bővítésére illetve korszerűsítésére,
  • meglévő lakás bővítésére illetve korszerűsítésére.
Mi a megelőlegezett CSOK?

A megelőlegezett CSOK-ot azok a fiatal házaspárok igényelhetik, ahol legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévét a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában, legfeljebb kettő, 10.000.000 Ft igénylése esetén legfeljebb három születendő gyermek vállalása esetén.

A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év, három gyermek vállalása esetén 10 év.

A gyermekvállalás teljesítésére rendelkezésre álló időtartam a támogatási szerződés megkötésének napjától kezdődik.

Abban az esetben, ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni, és a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére a gyermekvállalás teljesítésre vonatkozó határidő lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik.

Falusi CSOK esetén:
Lehetőség van vállalt gyermek(ek)re kérni a Falusi CSOK-ot.
Ebben az esetben a

  • gyermektelen fiatal házaspár legfeljebb 3,
  • egygyermekes fiatal házaspár 2,
  • kétgyermekes fiatal házaspár további 1 gyermek születését vállalhatja.

A vállalási határidők:
egy gyermek esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év, 10 millió forint összegű támogatás igénylése esetén – a vállalt gyermekek számától függetlenül – 10 év.

A korszerűsítési munkákat a támogatási szerződés megkötésétől számított három éven belül kell teljesíteni, amelyet a hitelintézet helyszíni szemlét követően állapít meg. A korszerűsítéshez igényelt megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény esetén a vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt a korszerűsítési munkák elvégzésének hitelintézet által történő megállapításától kell számítani.

Lakás bővítése esetén a hitelintézet felmondja a támogatási szerződést, ha

  1. a támogatott személy a bővítési szándékától eláll,
  2. a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének alapját képező bővítési munkák elvégzését a támogatási szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb a bővítés megkezdésétől számított öt éven belül - vagy ha építési engedélyhez kötött munkálatok esetén a támogatott személy az építésügyi hatósági engedély hatálya meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja, az építési engedély meghosszabbított hatályának lejártáig - a támogatott személy használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvánnyal a hitelintézet részére nem igazolja,
  3. a használatbavételi engedély kiállítása, a használatbavétel tudomásulvétele előtt a támogatási szerződés teljesítése más, a támogatott személynek felróható okból hiúsul meg.
Mennyi a CSOK támogatás mértéke?

A táblázatban láthatod, hogy hány (meglévő és/vagy vállalt) gyermekre mennyi vissza nem térítendő CSOK támogatást kaphatsz attól függően, hogy milyen ingatlan vásárlását tervezed:

Új ház építés, vásárlás Új lakás építés, vásárlás Használt ház bővítés, vásárlás Használt lakás bővítés, vásárlás Bővítés
1 gyermek 600 000 Ft 600 000 Ft 600 000 Ft 600 000 Ft 600 000 Ft
2 gyermek 2 600 000 Ft 2 600 000 Ft 1 430 000 Ft 1 430 000 Ft 1 430 000 Ft
3 gyermek 10 000 000 Ft 10 000 000 Ft 2 200 000 Ft 2 200 000 Ft 2 200 000 Ft
4 vagy több gyermek 10 000 000 Ft 10 000 000 Ft 2 750 000 Ft 2 750 000 Ft 2 750 000 Ft

Falusi CSOK esetén:

Használt ingatlan vásárlásra ÉS korszerűsítésre és-vagy bővítésre Meglevő ingatlan korszerűsítésre és-vagy bővítésre
1 gyermek 600 000 Ft 300 000 Ft
2 gyermek 2 600 000 Ft 1 300 000 Ft
3 gyermek 10 000 000 Ft 5 000 000 Ft
4 vagy több gyermek 10 000 000 Ft 5 000 000 Ft

Használt ingatlan vásárlása esetén a támogatásnak csak a fele használható fel vásárlásra, a másik fele felújításra, korszerűsítésre fordítandó.

Mekkora összegű kedvezményes kamattámogatott hitel igényelhető a CSOK támogatás mellé?

A családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevő személy Magyarország területén lévő új lakás építéséhez vagy vásárlásához, illetve használt lakás vásárlásához felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását igényelheti. Az otthonteremtési kamattámogatásos kölcsön kamata maximum 3 %.

Az otthonteremtési kamattámogatást az állam a kölcsön teljes futamidejére, de legfeljebb huszonöt évre nyújtja.

A többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását akkor tudod igénybe venni, ha a bank a saját feltételei szerint hitelképesnek minősít, és folyósítja a hitelt számodra.

Új lakás/ház esetén Használt lakás/ház esetén
1 gyermek - -
2 gyermek 10 000 000 Ft 10 000 000 Ft
3 gyermek 15 000 000 Ft 15 000 000 Ft
4 vagy több gyermek 15 000 000 Ft 15 000 000 Ft

Falusi CSOK esetén:

Használt ingatlan vásárlásra ÉS EGYIDEJŰ korszerűsítésre és-vagy bővítésre Meglevő ingatlan korszerűsítésre és-vagy bővítésre
1 gyermek - -
2 gyermek 10 000 000 Ft 5 000 000 Ft
3 gyermek 15 000 000 Ft 7 500 000 Ft
4 vagy több gyermek 15 000 000 Ft 7 500 000 Ft
Kik igényelhetik a CSOK-ot?

Ebben a táblázatban összeszedtük a CSOK legfontosabb személyi feltételeit, és külön azokat a speciális eseteket, melyek a Falusi CSOK-ra másképp érvényesek.

CSOK Falusi CSOK
Állampolgárság
Magyar állampolgárnak minősülsz
(pontos részletek a kérdés válaszban)
Magyar állampolgárnak minősülsz
Családi állapot
  • egyedülálló
  • házas
  • elvált
  • özvegy
  • élettársi kapcsolatban élő
  • ha vállalt gyermekre igényeltek CSOK-ot, házasságban kell élnetek
  • egyedülálló
  • házas
  • elvált
  • özvegy
  • élettársi kapcsolatban élő
  • ha vállalt gyermekre igényeltek CSOK-ot, házasságban kell élnetek
Életkor
  • minimum életkor 18 év
  • maximum életkor az igénylők esetén nincs, kivéve, ha vállalt gyermekre igénylik a CSOK-ot, ekkor legalább a házaspár egyik tagja 40 év alatti legyen
  • minimum életkor 18 év
  • maximum életkor az igénylők esetén nincs, kivéve, ha vállalt gyermekre igénylik a CSOK-ot, ekkor legalább a házaspár egyik tagja 40 év alatti legyen
Van igazolható TB jogviszonyod? (együttes igénylés esetén legalább az egyik igénylőnek)
  • legalább 180 nap
  • 10 milliós támogatás igénylésekor legalább 2 év
  • legalább 1 év
  • 10 milliós támogatás igénylésekor legalább 2 év
Büntetlen előéletű vagy? a jogszabályban meghatározott bűncselekmények elkövetése kizáró ok a büntetlen előéletet érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni
Van köztartozásod? nem lehet köztartozásod nem lehet köztartozásod
Kitől vehetem az ingatlant? A családi otthonteremtési kedvezmény abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló személy. Használt lakás vásárlása vagy bővítése esetén az eladó vagy az építési tevékenységet végző az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa, valamint, ha az eladó vagy az építési munkálatokat végző gazdálkodó szervezet, az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal.
Lakóhely Magyarországon belül bármely település
A támogatás azokon az 5000 fő alatti településeken (preferált kistelepüléseken) lesz elérhető, ahol a
2003. január elsejei adatokhoz képest a népességcsökkenés nagyobb, mint az országos átlag.
Mekkora az ingatlan minimálisan elvárt hasznos alapterülete?
Új ház építés, vásárlás Új lakás építés, vásárlás Használt ház bővítése, vásárlás Használt lakás bővítése, vásárlás Bővítés*
1 gyermek 70 m2 40 m2 40 m2 40 m2 40 m2
2 gyermek 80 m2 50 m2 50 m2 50 m2 50 m2
3 gyermek 90 m2 60 m2 60 m2 60 m2 60 m2
4 vagy több gyermek 90 m2 60 m2 70 m2 70 m2 70 m2
*A lakás hasznos alapterülete bővítés után kell, hogy elérje a minimum értéket.

Hasznos alapterület a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek - az OTÉK2 szerint számított alapterületének összege: előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkező konyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség. A számítás során nem lehet figyelembe venni a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.

Falusi CSOK esetén:

Használt ingatlan vásárlásra ÉS korszerűsítésre és/vagy bővítésre Korszerűsítésre és/vagy bővítésre
1 gyermek 40 m2 40 m2
2 gyermek 50 m2 50 m2
3 gyermek 60 m2 60 m2
4 vagy több gyermek 70 m2 70 m2
Mik a legfontosabb szabályok új ingatlan esetén?

Új lakás vásárlás:

  • a 2008. július 1-jén vagy azt követően kiállított használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, vagy
  • a kérelem benyújtásának időpontjában építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentummal rendelkező, de használatbavételi engedéllyel, használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező, olyan új lakás vásárlásához, amelyet gazdálkodó szervezet természetes személy részére való értékesítés céljára épít vagy építtet, és amelyet első ízben, természetes személy részére értékesítenek.
Új lakás építés:
2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedéllyel vagy az egyszerű bejelentési kötelezettséghez kötött építési tevékenység bejelentésének megtörténtét az építésügyi hatóság által kiállított igazoló dokumentummal rendelkező lakás építésének bekerülési költségéhez igényelhető.
Mik a legfontosabb szabályok használt ingatlan esetén?

Használt lakás/ház vásárlás:

A családi otthonteremtési kedvezmény a használt lakás megvásárlásáról szóló adásvételi szerződésében szereplő vételár, illetve lakáscsere esetén a vételár-különbözet megfizetéséhez igényelhetőek, ezért mindenképpen szükséges az adásvételi szerződésben a családi otthonteremtési kedvezmény megnevezését és annak igényelt összegét is feltüntetni.
Kizárólag Magyarország területén vásárolható használt lakás.

Használt lakás/ház bővítés:

A meglévő használt lakás bővítéséhez igényelhető, akkor is, ha a bővítési munkálatok a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtása előtt megkezdődtek. De a kedvezmény csak a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségekre igényelhető.
Bővítésnek minősül, a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása akkor, ha:
  • a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatának növelésével nem járó tetőtér beépítést is,
  • emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.
A lakás hasznos alapterülete bővítés után kell, hogy elérje a minimum értéket.
Milyen ingatlanra lehet felvenni a CSOK-ot?

Az ingatlannak a következő kritériumoknak kell megfelelnie:

  • 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
  • közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
  • egyedi fűtési móddal rendelkezik,
  • közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
  • közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.

2019. július 1. után új lakás építés esetén meglévő alapra is lehet építkezni, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható.

Új lakásnak minősül építés esetén meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

  1. az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel (a továbbiakban: lakás), amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi vagy bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány iránti eljárásra köteles, ideértve a tanyán található lakóépületet is, és amely legalább az alábbi feltételeknek megfelel:
    1. 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel –, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
    2. közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
    3. egyedi fűtési móddal rendelkezik,
    4. közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
    5. közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.
  2. tetőtér beépítéssel vagy emeletráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabad lépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az előző pont a)-e) pontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre. Tehát csak abban az esetben minősül új lakásnak a tetőtér beépítésével vagy az emeletráépítéssel létrehozott lakás, amennyiben legalább két, új önálló albetétként nyilvántartott lakás jön létre a tetőtérben vagy az új épület szinten.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan

  • szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy
  • ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Használt lakás esetében a 2019. július 1-jei jogszabály módosítás eltörölte azt a feltételt, hogy a megvásárolni kívánt lakás vételára maximum 35.000.000 Ft lehet, így a továbbiakban ennek nincs felső korlátja (de a lakás vételára legfeljebb 20 százalékkal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket). Ahogyan azt is hatályon kívül helyezték, hogy az 5 éven belül eladott lakásból befolyó vételárat be kell forgatni az újonnan vásárolt ingatlan önerejébe.

Osztatlan közös tulajdon esetén: a több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén, ha a lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati joga áll fenn, az tulajdonszerzésnek elfogadható.

Fontos tudni, hogy mit kell vállalnod, ha felveszed a CSOK-ot!
  • A támogatási célingatlanra a magyar állam javára 10 évre szóló elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.
  • Az igénylőnek vállalnia kell, hogy az önerő maximum 10 százalékát fizeti készpénzben, a többit utalással.
  • Az igénylők haszonélvezőt nem jegyeztethetnek be a támogatott ingatlanra.
  • Vállalnia kell, hogy életvitelszerűen fog a támogatott ingatlanban tartózkodni, amit lakcímkártyával köteles igazolni és a folyósítást követő 90 napon belül köteles leadni annál a hitelintézetnél, ahol a CSOK-ot igényelte.
  • Nem minősül a bentlakási kötelezettség megszegésének, ha a támogatott személy és a gyermek a támogatott személy foglalkoztatására irányuló jogviszonya következtében - ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is - a foglalkozásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt.
  • A támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezmény folyósítását vagy utolsó részfolyósítását követő 90 napon belül köteles bemutatni a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt (lakcímkártyát).
  • A támogatási célingatlanban csak a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont, a gyermekeik nem.
  • Házastársak, élettársak esetén mind a két félnek tulajdont kell szereznie.
  • Ha az igénylő vagy a támogatott személy halála esetén az új lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont, a támogatás visszafizetési kötelezettsége nem áll fenn.
  • A CSOK kérelmek esetén nem kell vizsgálni, hogy az igénylőnek van-e egyéb lakóingatlan tulajdona a támogatás igénylésekor.
Ki minősül gyermeknek?

CSOK és falusi CSOK esetén a vissza nem térítendő támogatás illetve kamattámogatott hitel felvétele esetén gyermeknek minősül:

  1. a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 12. hetét követően, valamint
  2. az igénylő vérszerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke,
    1. aki nem töltötte be a 25. életévét, vagy
    2. aki a 25. életévét betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg
  3. az igénylővel közös háztartásban élő, és a vele együtt költöző, legalább egy éve az igénylő gyámsága alatt álló gyermek után is igényelhető a gyermek szüleinek halála esetén.

Az igényelhető CSOK összegének meghatározásához figyelembe vehető gyermekszám megállapítása az alábbiak szerint alakul:

  • egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő, vele az új lakásba együtt költöző gyermek vagy gyermekek,
  • házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő, velük az új lakásba együtt költöző közös, valamint a házastársak nem közös gyermekei együttesen,
  • fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő, velük együtt költöző közös, a házastársak nem közös, valamint a közösen vállalt gyermekek együttesen,
  • élettársak esetén a jogszabály által meghatározott gyermekszám szerinti legmagasabb összegen belül igényelhető:
    • az élettársak a velük közös háztartásban élő, közös gyermekeik után, együttesen,
    • az élettársak az egyik fél velük közös háztartásban élő gyermeke után, együttesen,
    • az élettársak a velük közös háztartásban élő közös és az egyik fél saját gyermekei után, együttesen,
    • az élettársak, a velük közös háztartatásban élő nem közös gyermekei után együttesen igényelhető támogatási összeg meghatározásához ki kell számolni, hogy melyik igénylő élettársi fél saját gyermekei után jogosultak a magasabb összegű kedvezményre,
    • az élettársak, a velük közös háztartásban élő közös és mindkét fél saját gyermeke után együttesen igényelhető támogatási összeg meghatározásához ki kell számolni, hogy melyik igénylő élettársi fél saját és közös gyermekei után jogosultak a magasabb összegű kedvezményre.
Mely jogosultsági feltételek igazolása történhet az igénylő nyilatkozatával?

A CSOK igénylésekor az igénylő a büntetőjogi felelősség vállalással tett nyilatkozatokkal igazolhatja a kedvezményre való alábbi jogosultság feltételeinek meglétét, illetve e helyett – választása szerint – a következőkkel:

  • a házasságot anyakönyvi kivonattal,
  • a gyermek születését anyakönyvi kivonattal, elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős bírósági ítélettel, elvált szülők közös szülői felügyelete, valamint volt élettársak esetén a gyermek elhelyezését lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyező határozatával,
  • a gyermeke adóazonosító jelét adóigazolvánnyal,
  • elvált szülők kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős ítélet bemutatásával,
  • a köztartozásmentességet - ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban - nemleges adóigazolással,
  • középfokú oktatási-nevelési intézmény nappali tagozatán tanulást a középfokú intézmény által kiállított igazolással vagy az érettségi bizonyítvány vagy az arról az azt kiállító oktatási intézmény által készített hiteles másolat bemutatásával,
  • a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulást a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással,
  • a büntetlen előéletet érvényes hatósági bizonyítvánnyal, amelyhez csatolni kell az igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a hatósági bizonyítványban foglalt személyes adataikat a hitelintézet és a járási hivatal a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje,
  • annak tényét, hogy a több önálló lakásból álló, osztatlan közös tulajdon esetén a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozóan a támogatott személy kizárólagos használati joga áll fenn, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt, a támogatott személy részére a lakás teljes területének használatára jogosító használati megosztási megállapodással,
  • a gyámság fennállását a gyámhatóság kirendelő határozatával.

A társadalombiztosítási jogviszony igazolása az igénylő nyilatkozatával nem pótolható!

Falusi CSOK-nál a büntetlen előéletet érvényes hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, amelyhez csatolni kell az igénylő írásbeli hozzájárulását ahhoz, hogy a hatósági bizonyítványban foglalt személyes adatait a hitelintézet a családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultsága megállapításának céljából és időtartamára kezelje.

Az állami adóhatóság a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát valamennyi támogatott személynél hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja.

Mi történik, ha nem teljesülnek a CSOK feltételei?

A CSOK feltételeinek nem teljesítése visszafizetési kötelezettséggel jár. A támogatott személy a folyósított összeget a legtöbb esetben az igénybevétel napjától a Ptk. szerint számított késedelmi kamattal, illetve a jogszabályban meghatározott esetben a Ptk. szerint számított késedelmi kamat ötszörösével növelten köteles visszafizetni.

Mire és hogyan vehető igénybe az adó-visszatérítési támogatás?

Az adó-visszatérítési támogatást természetes személyek vehetik igénybe új lakás/ház építése esetén:

  • az építési bekerülési költség megfizetéséhez: egy legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű lakásnak vagy legfeljebb 300 m2-es háznak építője vagy építtetője,
  • az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához: az építési telek tulajdonosa.

Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás/ház építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

  • Az adó-visszatérítési támogatás a fenti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, 2015. január 1-jén vagy azt követően kiállított számla alapján legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető.
  • Az adó-visszatérítési támogatás kizárólag a 27%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla vagy számlák benyújtása esetén vehető igénybe.
  • A számlabemutatási kötelezettség teljesítésénél az 5%-os általános forgalmi adó mértékkel kiállított számla nem vehető figyelembe.
  • Az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó részét az építési telek vételáráról kiállított számla benyújtását követően, egy összegben folyósítja a hitelintézet a támogatott személy fizetési számlájára.

Ha az igénylő családi otthonteremtési kedvezményt igényel, az igénylő ugyanazon hitelintézetnél egyidejűleg nyújthatja be az adó-visszatérítési támogatás és a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmét.

Az adó-visszatérítési támogatást az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyek is igényelhetik.

Hírek

Gyakran Ismételt Kérdések

Kit nevezünk igénylőnek?

A családi otthonteremtési kedvezményt igénylő nagykorú személyt.

Kit nevezünk támogatott személynek?

A családi otthonteremtési kedvezményt igénylő személyt, aki a személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és ezek alapján a hitelintézettel a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére támogatási szerződést köt.

Mit jelent az egyedülálló?

Az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs vagy az, akinek a házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt és nincs élettársa.

Kit nevezünk fiatal házaspárnak?

Házastársak, akik közül a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti lakáscélú állami támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét.

Kit nevezünk megváltozott munkaképességű személynek?

Akinek a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján egészségkárosodása legalább 50%-os mértékű, vagy 2008. január 1-jét megelőzően kiállított hatályos szakvéleménye szerint a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette.

Házasnak kell lennünk ahhoz, hogy tudjuk igényelni a CSOK-ot?

Nem, egyedülálló, élettárs is igényelheti. Kivéve, ha megelőlegező CSOK-ot szeretnétek igénybe venni, mert abban az esetben az egyik igénylőnek 40 év alattinak kell lennie és házastársaknak kell lennetek.

Élettársam gyermekeire igényelhetjük a CSOK-ot?

Az igényelhető CSOK összegének meghatározásához figyelembe vehető gyermekszám megállapítása az alábbiak szerint alakul élettársak esetében:

  • élettársak esetén a jogszabály által meghatározott gyermekszám szerinti legmagasabb összegen belül igényelhető:
    • az élettársak a velük közös háztartásban élő, közös gyermekeik után, együttesen,
    • az élettársak az egyik fél velük közös háztartásban élő gyermeke után, együttesen,
    • az élettársak a velük közös háztartásban élő közös és az egyik fél saját gyermekei után, együttesen,
    • az élettársak, a velük közös háztartatásban élő nem közös gyermekei után együttesen igényelhető támogatási összeg meghatározásához ki kell számolni, hogy melyik igénylő élettársi fél saját gyermekei után jogosultak a magasabb összegű kedvezményre,
    • az élettársak, a velük közös háztartásban élő közös és mindkét fél saját gyermeke után együttesen igényelhető támogatási összeg meghatározásához ki kell számolni, hogy melyik igénylő élettársi fél saját és közös gyermekei után jogosultak a magasabb összegű kedvezményre.
40 éves kor felett igényelhető a CSOK?

Igen, abban az esetben, ha csak meglevő gyermekekre igénylik a CSOK-ot.

Örökbefogadott gyermekre igényelhető a CSOK?

Igen.

Tartósan beteg gyermeket nevelek, de már felnőttkorba lépett, igényelhetem rá a CSOK-ot?

Igen, gyermeknek minősül, aki a 25. életévét betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg.

Előre meg kell adnom, hány gyereket szeretnék vállalni?

Igen, meg kell adni a tervezett gyermekek számát.

Büntetett előéletűek igényelhetik a CSOK-ot?

Nem igényelhető a kedvezmény a jogszabály 1. melléklete szerinti felsorolt bűncselekmény elkövetése esetén, illetve amennyiben az igénylő ehhez kapcsolódóan a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól még nem mentesült.

Igényelhetem a CSOK-ot, ha egy régebben felvett lakáscélú állami támogatást kötelezően vissza kellett fizetnem?

Nem igényelhető a kedvezmény akkor sem, ha az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családi otthonteremtési kedvezmény vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében járási hivatal, a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte.

Meddig lehet igényelni a CSOK-ot?

Használt lakás vásárlás és új lakás vásárlás esetén: A családi otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítását legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 180 napon belül lehet kérni a hitelintézettől.

Bővítés esetén: Támogatás a bővítési munkálatok befejezését, illetve – építési engedély köteles bővítés esetén – a használatbavételi engedély kiadását, a használatbavétel tudomásulvételét, vagy az egyszerű bejelentés esetén az építési munkák befejezését megelőzően igényelhető, de csak a kérelem benyújtásakor a hitelintézet által elfogadott költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségek erejéig.

Építés esetén: A használatbavételi engedéllyel (a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvánnyal) még nem rendelkező lakás tulajdonjogának, a használatbavételi engedély megszerzése (a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének bejelentése) előtt történő átruházása esetén, az új tulajdonos igénylő – az e rendeletben meghatározott feltételekkel –családi otthonteremtési kedvezményt igényelhet, ha az építkezés a 2008. július 1-jén, vagy ezt követően kiadott építési engedély (2016. január 1-jét követően az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési tevékenység bejelentése) alapján történt. 2017. január 1-jétől a családi otthonteremtési kedvezmény az épület kérelem benyújtásakor meglévő készültségi foka figyelembevételével, az építési költségvetésből még fennmaradó bekerülési költségre igényelhető.

Falusi CSOK esetén: 2022. június 30.-ig lehet igényelni.

Igényelhető-e a kölcsönszerződést követően született gyermek után a későbbiekben a kedvezmény?

Ha az igénylő lakáscélú hitelintézeti kölcsönt és meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel vissza nem térítendő támogatást vett igénybe, akkor a kölcsönszerződés aláírását követően született (vállalás esetén csak a vállalt és teljesített gyermek után született) gyermeke után is igényelheti a kedvezményt. A lakáscélú hitelintézeti kölcsön megkötésének időpontjában hatályos családi otthonteremtési kedvezmény feltétele mellett a támogatás a kölcsönnel bővített lakást terhelő, a még fennálló (fel nem mondott) lakáscélú hitelintézeti kölcsöntartozás csökkentésére használható fel.

A később született gyermek utáni kedvezmény összege gyermekenként 400 ezer Ft.

A később született gyermek után járó kedvezmény megfelelésének vizsgálatakor nem kell figyelembe venni a lakás hasznos alapterületét. A később született gyermek után járó kedvezmény csak a kedvezmény elbírálására jogosult hitelintézetnél felvett és fennálló lakáskölcsön csökkentésére számolható el.

Ha már igénybe vettem meglévő gyermek(ek)re támogatást, akkor további meglévő gyermekre nem igényelhetem?

De, ha az igénylő számára kedvezőbb, akkor a támogatási összeg meghatározásánál figyelmen kívül hagyható(ak) azon gyermek(ek), akikre tekintettel korábban támogatás igénybevétele történt, és ebben az esetben az igénybe vehető támogatási összeget sem kell csökkenteni a korábban folyósított támogatás összegével.

Hogyan kell az adásvételi szerződésben a CSOK-ot feltüntetni?

Mindenképpen szükséges az adásvételi szerződésben a családi otthonteremtési kedvezmény megnevezését és annak igényelt összegét is feltüntetni.

Mi az az ügyleti kamat?

A kölcsön szerződésszerű törlesztése során a hitelintézet által érvényesített, a kölcsönösszeg éves százalékos mértékben meghatározott ellenszolgáltatás.

Bárki felveheti a kamattámogatott hitelt?

A többgyermekes családok otthonteremtési kamattámogatását akkor tudod igénybe venni, ha a bank a saját feltételei szerint hitelképesnek minősít, és folyósítja a hitelt számodra.

Segítünk neked kiválasztani a legmegfelelőbb bankot, fordulj hozzánk bizalommal!
Mi minősül lakásnak?

Az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel.

Mit jelent a használt lakás?

Olyan lakóingatlan, amely nem minősül az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott új lakásnak.

Mi minősül komfortos lakásnak?

Az a lakás, amely legalább

  1. egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,
  2. közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
  3. melegvíz-ellátással,
  4. egyedi fűtési móddal, és
  5. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 8. § (2) bekezdése szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel rendelkezik.

Mi minősül összkomfortos lakásnak?

Az a lakás, amely legalább

  1. egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával,
  2. közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással,
  3. melegvíz-ellátással,
  4. központi fűtési móddal és
  5. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel rendelkezik.
Mi minősül teljesen közművesített ingatlannak?

Az OTÉK 8. § (2) bekezdése szempontjából az építési övezet teljesen közművesített, ha:

  • az energia (villamos energia, gáz vagy távhő),
  • az ivóvíz,
  • a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint
  • a közterületi csapadékvíz-elvezetés együttesen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik
Mi minősül részlegesen közművesített ingatlannak?

Ha

  • a villamos energia,
  • az ivóvíz,
  • a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,
  • a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.
Mi minősül bővítésnek?

Bővítésnek minősül, a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével:

  1. a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtérbeépítést is
  2. emelet-ráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel létrehozott lakás akkor, ha az emelet-ráépítés vagy tetőtér-beépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás
Mi minősül lakószobának?

A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az életvitelhez szükséges tevékenységek folytatását. A lakószobának épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkezőnek kell lennie, melyből következően a galéria nem minősül lakószobának. Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet, kivéve, ha a természetes szellőzés és megvilágítás biztosított.

Mi minősül hasznos alapterületnek?

A lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek -az OTÉK2 szerint számított- alapterületének összege: előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség. A számítás során nem lehet figyelembe venni a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.

Mi minősül új lakásnak?

A meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével:

  1. az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles,
  2. az a. pontban foglaltaknak megfelelő lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
    1. amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
    2. amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó.
Mi minősül lakástulajdonnak?

Lakástulajdonnak minősül a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás is.

Mi minősül lakáskorszerűsítésnek?

A lakás komfortfokozatának növelése céljából

  • víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése
  • fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,
  • központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is,
  • az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
  • a külső nyílászárók energiatakarékos nyílászárókra való cseréje,
  • tető cseréje, felújítása, szigetelése,
  • a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20 %-áig.
Mit jelent az egylakásos lakóépület?

A tulajdoni formájától függetlenül olyan

  1. szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy
  2. ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.
Milyen költségek minősülnek bekerülési költségnek BŐVÍTÉSKOR?

Bekerülési költségnek minősül a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyat nem tartalmazó alábbi költség:

  1. a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek - ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tárolót, a lomkamrát és központi berendezéseinek építési költsége -,
  2. a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés - ideértve a használatbavétel tudomásulvételét - és a műszaki ellenőrzés költsége,
  3. a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
  4. a bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.
JÓ TUDNI!
Bővítés esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70%-át kell számlával igazolni.
Mi számít bekerülési költségnek LAKÁSÉPÍTÉS esetén?

A felsorolt kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, új lakásra jutó hányada:

  • a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
  • a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
    • helyiségeinek,
    • tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra,
    • melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei,
    • egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint
    • a gépjárműtároló helyiség
    építési költségei,
  • a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
  • a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés –ideértve a használatbavétel tudomásulvételét, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítását is – és a műszaki ellenőrzés költségeit,
  • a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
  • távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
  • az új lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
  • az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
  • az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.
Osztatlan közös tulajdonban lévő lakásra jár a CSOK?

Igen, mert a több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén, ha a lakásra vonatkozóan használati megállapodás alapján a támogatott személyek kizárólagos használati joga áll fenn, az tulajdonszerzésnek elfogadható.

Szüleim lakását megvehetem CSOK támogatás igénybevételével?

A családi otthonteremtési kedvezmény abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.

Felújításra lehet CSOK-ot igényelni?

Igen, de csak Falusi CSOK keretében.

Ha egy bontásra ítélt ingatlant elbontok, és az alapja megmarad, építhetek rá új házat?

2019. július 1. után új lakás építés esetén meglévő alapra is lehet építkezni, ha a meglévő alap szakértői vélemény alapján felhasználható.

Meglévő házam tetőterét szeretném beépíteni. Igényelhetek ehhez CSOK támogatást?

Új lakásnak minősül a tetőtér beépítéssel vagy emeletráépítéssel létrehozott lakás akkor, ha a tetőtér beépítés vagy emelet-ráépítés révén legalább két új önálló albetétként nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabad lépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező, az előző pont a)-e) pontja szerinti feltételnek megfelelő újabb lakás jön létre. Tehát csak abban az esetben minősül új lakásnak a tetőtér beépítésével vagy az emeletráépítéssel létrehozott lakás, amennyiben legalább két, új önálló albetétként nyilvántartott lakás jön létre a tetőtérben vagy az új épület szinten. Egyébként bővítésnek számít, és a bővítésre járó csok összegek igényelhetőek rá.

Melléképület beszámítható a CSOK támogatáshoz elvárt ház alapterületébe?

Nem számítható bele.

Honnan tudhatom meg, hogy a lakóhelyem benne van-e a falusi CSOK-ra jogosult települések listájában?

A preferált település lista a 109/2019. (V. 13.) Korm. rendeletben található meg, 2-es mellékletként, de nálunk is megtalálhatod a falusi CSOK leírásban.

falusicsok.ingatlan.com
Ha a falusi CSOK-ot használt lakás vásárlására és egyidejű korszerűsítésére igénylem, mindegy, milyen arányban használom fel a támogatást?

Nem. A családi otthonteremtési kedvezmény lakás (ingatlan) vásárlására megállapított összege (ingatlan vételára) nem haladhatja meg a felvehető kedvezmények 50%-át. Vagyis, ha egy nagycsaládos 10 millió forintot szeretne felvenni, akkor vásárlásra csak 5 millió forintot fordíthat, a többit korszerűsítésre/bővítésre kell felhasználnia.

Igényelhetem a CSOK-ot, ha már van meglévő ingatlanom?

Az családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételének nem akadálya a meglévő, másik lakástulajdon.

Lehet-e bejelentve CSOK-kal érintett lakásban vállalkozási székhely?

2019. július 11-től bizonyos esetekben már nem minősül lakáscéltól eltérő hasznosítás tilalma megsértésének a CSOK-os lakásban a vállalkozási székhely. Viszont az igénylőnek már a CSOK igényléskor nyilatkoznia kell, hogy az érintett ingatlant egyéni vállalkozása, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság (kivéve részvénytársaság) székhelyeként be szeretné jelenteni. Ha ezt elmulasztja, később már nem teheti meg. A CSOk-ra való jogosultság elbírálása során vizsgálják, hogy nyilatkozata alapján megfelel-e az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben szereplő, a csekély összegű, úgynevezett “de minimis” támogatásokra vonatkozó feltételeknek.

Amennyiben valaki a fenti jogszabály hatálybalépése előtt igényelte a CSOK-ot, 2019. december 31-ig nyilatkozhat arról, hogy az érintett ingatlant egyéni vállalkozása, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság (kivéve részvénytársaság) székhelyeként bejelentette vagy be szeretné jelenteni.

Lakásbiztosítással kell-e rendelkeznie a családi otthonteremtési kedvezménnyel vásárolt lakásnak?

A támogatással vásárolt új lakásra vonatkozóan a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie, melynek jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza.

Korábban eladott lakásom vételárát be kell forgatnom az újonnan, CSOK támogatással vásárolandó lakás árába?

2019. július 1-től nincs beforgatási kötelezettség használt ingatlannál sem.

Hogyan kell igazolni a lakás műszaki állapotának megfelelőségét?

A lakás műszaki állapotának – ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie, amelyet a hitelintézetnek helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel kell vizsgálnia. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el kérelmet.

Mi nem minősül a támogatás folyósítását követő 10 éves időtartam alatt teljesítendő életvitelszerű bentlakási kötelezettség megszegésének?
  • a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik,
  • a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik,
  • ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel - indokoltan - legfeljebb öt évig az új lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
  • ha a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem az új lakásban lakik,
  • a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményről szóló jogszabály 1. számú mellékletében nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
  • a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
  • a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik,
  • a támogatott személy és a gyermek a támogatott személy foglalkoztatására irányuló jogviszonya következtében – ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt.

Frissítve: 2019.08.07.

Az oldalon található tájékoztatás nem teljeskörű. A CSOK, falusi CSOK és a kamattámogatott kölcsönnel kapcsolatos pontos információkért kérjük, hogy tájékozódj a Magyar Közlönyben megjelent 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendeletből, a 16/2016. (II. 10.) Korm. rendeletből, 17/2016. (II. 10.) Korm. rendeletből, 109/2019. (V. 13.) Korm. rendeletből vagy fordulj a money.hu szakértőihez. Az oldalon szereplő információk forrása: Magyar Közlöny