Állampapírt meghaladó hozamot érünk el!

Többek között:

• értékpapír-kereskedés (részvény, kötvény, befektetési jegy, ETF stb.)
• értékpapírszámla-vezetés
• Tartós Befektetési Számla (TBSZ) vezetés
• nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ-R) vezetés
• online kereskedési platform (Equilor Trader)
• portfóliókezelés
• befektetési tanácsadás
• privátbanki szolgáltatás
• rendszeres szakmai elemzések (hírlevélként)
• Equilor Plus applikáció

Az Equilor Trader online kereskedési platformmal bármikor, bárhonnan tudsz megbízásokat adni, és nyomon követheted az aktuális pozícióidat. Ami miatt ajánljuk:

• 30.000 termék egy helyen.
• Deviza, részvény, árupiac, index és részvény CFD-k.
• Széles termékpalettán diverzifikálható portfólió.
• Opciók nagy választéka azonnali árjegyzéssel.
• Határidős üzletek kötésének lehetősége bármilyen lejárattal (éven belül).

A kereskedés vagy a számlaegyenleg néhány kattintással elérhető számítógépről, tabletről vagy akár a mobiltelefonodról is. Az Equilor csapata folyamatosan frissített elemzésekkel és technikai, valamint piaci információkkal támogat.

Add le a jelentkezésed a money.hu űrlapján keresztül, ezután az Equilor munkatársa elküldi a számlanyitáshoz szükséges adatlapot, amit ki kell töltened. Ez alapján előkészítik a szerződéseket, és csak adategyeztetésre és aláírásra kell bemenned az Equilor irodájába (1026 Budapest, Pasaréti út 122-124.).

Számlanyitáshoz az alábbi eredeti okmányok szükségesek:

Magánszemély esetén:

• személyi igazolvány,
• adókártya,
• lakcímkártya.

Cég esetén:

• a cég képviselőjétől a fenti személyes iratok,
• 30 napnál frissebb hiteles cégkivonat,
• aláírási címpéldány.

• hozzáférés 30+ tőzsdéhez, 29.000+ részvényhez: nemzetközi értékpapírpiaci ügyletek (day-trade és napon túli)
• Budapesti Értéktőzsde (BÉT): azonnali vagy day-trade (napon belüli) tőzsdei ügyletek, határidős indexek, részvények, tőzsdei devizaügyletek, a BÉT áruszekciójában kötött határidős ügyletek
• kötvények: magyar és külföldi állampapírok, illetve vállalati kötvények széles választéka
• befektetési alapok forintban, euróban, dollárban: 140+ hazai és külföldi értékpapír- és ingatlanalap
• ETF befektetések
• deviza: online kereskedési lehetőség közel 180 devizapárra + tőzsdén kívüli marginszámlás megbízás
• árupiaci termékek: BÉT határidős szekciója + számos amerikai és európai tőzsde árupiaca elérhető (arany, ezüst, olaj, földgáz stb.)
• határidős, opciós, swap-ügyletek, indexek
• műtárgybefektetések: az Equilor Fine Art szakértői segítséget nyújtanak értékálló műgyűjtemény összeállításában, valamint a műtárgyakkal kapcsolatos értékelési vagy értékesítési feladatok elvégzésében

Az Equilornál több mint 140 befektetési alap érhető el. Ezek listáját a Díjtételek nevű kondíciós lista III. sz. mellékletében találod meg.

Az Equilorral szerződött alapkezelők, forgalmazók: Equilor Alapkezelő Zrt., Accorde Alapkezelő Zrt., VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., HOLD Alapkezelő Zrt., OTP Alapkezelő Zrt., Erste Alapkezelő Zrt., Gránit Alapkezelő Zrt.

Az Equiloron keresztül több mint 30 tőzsdéhez férhetsz hozzá, például: Budapesti Értéktőzsde (BÉT), New York Stock Exchange (NYSE), NASDAQ, American Stock Exchange (AMEX), London Stock Exchange, Frankfurt Stock Exchange (XETRA) stb. Ezek listáját a Díjtételek nevű kondíciós lista II. sz. mellékletében találod meg.

A választható portfóliókezelésen és befektetési tanácsadáson túl az Equilor az alábbi szakmai támogatást nyújtja az ügyfeleinek:

• Stratégiai elemzések: alapos makrogazdasági áttekintés, amely általában egy konkrét témát dolgoz fel, azt minden oldalról különös részletességgel körüljárva. Az ajánlásokat is tartalmazó elemzések közép- és hosszú távra tekintenek a napi kereskedési fókusz helyett.
• Heti elemzések: minden hétfőn elkészítik az Equilor szakértői az előző hét legfontosabb történéseinek összefoglalását, és az előttünk álló hét eseményeinek előrejelzését, a várakozások rendszerezését.
• Napi deviza: minden munkanap reggelén két oldalas konkrét elemzés készül adott keresztárfolyamokról: öt darab fix (EURUSD; EURJPY; USDCHF; GBPUSD; EURHUF) és egy darab naponta változó devizapár. Elsősorban a technikai elemzéseken van a hangsúly, de fundamentális események is szerepet kapnak.
• Napi összefoglalók: minden munkanap reggelén kétoldalas összefoglalást készítenek elsősorban az előző napi eseményekről, röviden kitérve az aznap várható történésekre is.
• Villámhírek: fontosabb makrogazdasági események nyilvánosságra kerülésekor rövid kommentárral vagy átfogóbb elemzéssel jelentkeznek az adott makrogazdasági környezetről és a rövid távon várt reakciókról.
• Egyedi részvényelemzések: folyamatosan vizsgálják a piaci lehetőségeket, aminek keretében időről időre egyedi szektor- és részvényelemzések készülnek.

Jelenleg a következő típusú elemzéseket küldik ki hírlevél formájában regisztrált ügyfeleik részére:

• napi hír- és deviza-összefoglaló
• aktuálisan fontos devizák napi mozgásai és kapcsolódó friss hírek
• technikai elemzés hazai és nemzetközi részvényekről
• eseti jelleggel készített anyag érdekes piaci eseményekről
• kereskedési ötletek hírlevélben

Az árupiaci termékek közül a hazai tőzsdén elsősorban a kukorica, búza, repce és napraforgó, míg a nemzetközi tőzsdéken az olajtermékek, a földgáz, a kakaó, kávé és a nemesfémek, az arany és az ezüst a legnépszerűbbek.

Amiért megéri ezekre spekulálni:

• Nagy forgalmú, likvid termékek érhetőek el a nemzetközi tőzsdéken.
• Hír és fundamentum alapú árfolyammozgások jellemzik a piacot.
• Tartósabb trendek alakulhatnak ki az árutermékekben, mint más piacokon.

Az Equilor tagja a Befektető-védelmi Alapnak (Beva), ezért ha fizetésképtelenné válna, akkor a betétbiztosításhoz hasonlóan 100.000 eurós értékhatárig kártalanít. A befektetéseken elért veszteséget viszont nem tudod visszakövetelni, az a te kockázatodnak minősül.

Ezen kívül az Equilor tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is felügyeli.

Magyarországon magyar és külföldi értékpapírokba is fektethetsz. Ehhez az Államkincstárra, bankra vagy befektetési szolgáltatóra (brókercégre) lesz szükséged.

A Magyarországon elérhető befektetési formák:

• megtakarítási számla: látra szóló (napi) kamatot fizet lekötés nélkül
• lekötött betét: a kamatot a lekötési idő letelte után kapod meg (devizabetétben is lehetséges)
• állampapír: a Kincstárnál vagy bankoktól, befektetési szolgáltatóktól veheted meg, a magyar vagy egy külföldi államnak adsz kölcsön kamatért cserébe
• részvény: (rész)tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, egy vállalatban lesz részesedésed, az árfolyamváltozás és az osztalék jelenti a hozamot; a magyar részvények piaca a Budapesti Értéktőzsde (BÉT)
• kötvény (vállalati): hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ami kamatot fizet
• befektetési alap: többféle értékpapírt is tartalmazhat
• ETF: tőzsdén kereskedett alap, ami valamilyen indexet követ
• lakástakarék
• árupiaci befektetések: nemesfémek (arany, ezüst stb.), olajtermékek, földgáz, kakaó, kávé, kukorica, búza, repce, napraforgó
• devizakereskedés (Forex): kereskedés a nemzetközi devizapiacon (foreign exchange, FX, Forex) különböző devizákkal (euró, dollár stb.)
• ingatlanbefektetés: ingatlanvásárlás, ingatlanalapok
• befektetési életbiztosítás: vegyes vagy klasszikus életbiztosítás, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked életbiztosítás) (hogyan válassz?)
• nyugdíjcélú megtakarítások: önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás, NYESZ (nyugdíj-előtakarékossági számla)
• származtatott ügyletek (derivatívák): határidős ügyletek (futures / forward), opciók (options), swap-ügyletek
• kriptovaluták: Bitcoin (BTC), Ethereum (ETH), Tether (USDT), XRP, Solana (SOL), BNB, Dogecoin (DOGE) stb.
• műtárgybefektetések

Ha még nincs, akkor előbb egy 3-6 hónapos vésztartalékot kell összegyűjtened, azaz egy akkora megtakarítást, ami 3-6 havi megélhetésed fedezné. Ezt az összeget is befektetheted, de mindenképp olyan eszközbe kell tenned, hogy könnyen és gyorsan hozzáférj, hiszen ennek éppen az a lényege, hogy vészhelyzet esetén minél előbb pénzhez juss.

Ha ez megvan, akkor akár kis összeget (néhány ezer forintot) is érdemes befektetni, ha legalább pár hónapig mellőzni tudod ezt a pénzt, mert már erre is kamatot kaphatsz, például a lekötött betéteknél 1-3-6 hónapos időtáv is elérhető szokott lenni.

Az általános bölcsesség szerint, ha lehetőséged van rá, akkor a havi bevételed 10%-át érdemes félretenni és befektetni ahhoz, hogy jelentősebb tőkét halmozhass fel. Például 400.000 forintos jövedelemnél havi 40.000 forintot célszerű befektetésben elhelyezni.

Az első néhány millió forintból nem ajánlott magas kockázatú befektetést választani, de 5–10 millió forintos befektetendő összegeknél már megjelenhetnek valamivel magasabb kockázatú termékek. 20 millió forint feletti befektetésnél már valóban diverzifikált portfóliót lehet kiépíteni, amiben a magas, közepes és alacsony kockázatú eszközök is megjelenhetnek.

Külön cikkben is foglalkoztunk azzal, hogy mennyi pénzzel érdemes elkezdeni befektetni, milyen minimum befektetési összegekre és költségekre lehet számítani.

Az ETF (Exchange Traded Fund) egy tőzsdén kereskedett alap, ami a részvényekhez hasonlít, viszont teljes iparágakat képes lefedni.

Elsődleges előnye a normál befektetési alapokkal szemben, hogy a tőzsdei kereskedésnek köszönhetően sokkal nagyobb a likviditása, nincs átfutási idő a jegyzés, illetve a visszaváltás esetén. Rendszerint az összesített költségek lényegesen alacsonyabbak, mint a hagyományos befektetési alapok esetében.

Az ETF kereskedése gyakorlatilag megfeleltethető a sokak által már ismert részvénykereskedéssel. Tőzsdei megbízások használatával lehet megvásárolni vagy eladni, amihez szükséges szerződni egy befektetési szolgáltatóval, hiszen a tőzsdére magánbefektetők nem tudnak közvetlenül megbízást adni. A kereskedési idő az adott tőzsde nyitva tartásának megfelelő, a megbízások ezekben a kereskedési órákban tudnak teljesülni.

Az ETF-ek árfolyama ugyanakkor nem elsődlegesen a kereslet/kínálat mértékétől függ, hanem a mögöttes termék vagy termékek árfolyammozgásától. Egy egyedileg kiválasztott részvény megvásárlásához képest a befektetők számára vonzerőt jelenthet, hogy nemcsak egy adott vállalat részvényét tudják így megvásárolni, hanem adott esetben egy teljes iparágat, földrajzi régiót vagy akár egy árupiaci terméket is úgy tudnak követni, mintha ezek egyetlen részvénybe lennének sűrítve.

Az ETF-ekről bővebben is olvashatsz az erről szóló cikkünkben.

A legtöbb befektetés nem fix kamatot fizet, így nem számítható ki előre a jövőbeli hozamuk. Ennek oka lehet, hogy a kamat változó vagy a hozam nem (csak) kamatból áll. A múltbéli hozamok alapján lehetnek elvárásaid, ezek azonban nem jelentenek garanciát a jövőbeli hozamokra.

Az egyik cikkünkben megnéztük, hogy 10 év alatt (2016-2025 között) melyik befektetéssel mekkora hozamot lehetett elérni. A 2013 és 2023 közötti évesített átlaghozamok szerint a legmagasabb hozamot budapesti ingatlannal lehetett elérni 15,8%-kal, ezt követik az S&P 500 részvények 15,6%-kal (forintban számolva), az arany 12,7%-kal (forintban számolva), míg a 10 éves állampapír 4,17%-kal, az 5 éves állampapír 3,6%-kal teljesített.

Ezt úgy is nézhetjük, hogy ha 2015-ben egymillió forintot budapesti ingatlanba fektetettél, akkor most 4,3 milliót érne (egy akkor 20 milliós lakás 86 millió is lehetne). Ha akkor egymillióért amerikai részvényekbe fektetsz, akkor most 4,2 millió forintod lenne, ha aranyba, akkor 3,3 millió. A tízéves állampapírokkal 500 ezret, az ötévesekkel 420 ezer forintot kerestél volna a milliódon felül. Inflációval és adókkal nem számoltunk.

A diverzifikáció a befektetési kockázat csökkentésének egy olyan stratégiája, amely a választék és a kínálat bővítésén keresztül valósul meg. A fogalom lényege, hogy a befektetéseket nem egyetlen termékbe vagy eszközbe koncentráljuk, hanem több, különböző befektetési lehetőség (pl. részvények, kötvények, ingatlanok, árucikkek) között osztjuk meg. Minél szélesebb a befektetési paletta, annál kevésbé függ a teljes befektetés az egyik elem teljesítményétől. A diverzifikáció történhet a tőke nagysága és a kockázati szint, valamint földrajzi régió és gazdasági szektor szerint is.

A diverzifikációról külön cikkben olvashatsz bővebben.

Attól függ, milyen befektetésről van szó. A magyar állampapírok adózása másképp működik, mint a részvényeké, kötvényeké, befektetési jegyeké stb.

Az szja-törvény szerint az olyan nyilvánosan forgalmazott értékpapírok esetében, mint a vállalati kötvények és befektetési jegyek a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett bevétel kamatjövedelemnek minősül, ezért kamatadót kell fizetni utána. Éppen ezért a 2023. július 1-től vásárolt kötvények és befektetési jegyek után már a hozam utáni szochót is meg kell fizetni.

A befektetési alapok között kivételt képeznek az ingatlanalapok befektetési jegyei, ezek után nem kell szochót fizetni, szja-t viszont igen.

Az értékpapírok közé tartoznak a tőzsdei részvények is, ám az új szocho-rendelet a részvények adózásán nem változtatott. A magyar részvények eladásán elért hozamnyereség ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, és így nem számít kamatjövedelemnek, azaz nem kell rá kamatadót fizetni, emiatt szochót sem. Ugyanakkor 15 százalékos árfolyamnyereség-adót eddig is és ezután is kell fizetni utána. A külföldi részvényekre ugyanez igaz, viszont a nem EGT-tagállamok (pl. USA) tőzsdéjén jegyzett értékpapírok osztaléka után szochót is kell fizetni, ám ez eddig is így volt. A részvényosztalék után fizetett szocho mértéke a minimálbér összegének 24-szerese lehet legfeljebb.

Az ETF-ek (tőzsdén kereskedett befektetési jegyek) kereskedése sem számít kamatjövedelemnek, így a szocho nem vonatkozik rájuk, de az árfolyamnyereség-adó igen.

Az említett adóköteles értékpapírok adózása is elkerülhető, ha TBSZ-re vásárolod meg őket.

Az első néhány millió forintból semmiképpen nem ajánlott magas kockázatú termékekbe fektetni, mert az ezeken kialakuló esetleges veszteség komoly negatív hatással lehet a pénzedre: a teljes tőkére vetítve magas százalékos visszaesést eredményezhet. Az 5 vagy esetleg 10 millió forintos befektetendő összegek kategóriájában megjelenhetnek valamivel magasabb kockázatú termékek, például részvények is a portfólióban, de ennél az értéknél még mindig nem javasolt a magas kockázatú (például tőkeáttételes) termékek használata. Az 5-10 millió forintos befektetésekről külön cikkben írtunk.

Valahol a 20 millió forint feletti befektetési összegeknél érdemes elgondolkozni azon, hogy a tőke hármas felosztásával a legnagyobb részt alacsony kockázat mellett, a második, valamivel kisebb részt közepes kockázattal és a legkisebb részt magas kockázat mellett lehet befektetni. Egy ilyen portfóliónál már egyértelműen használhatjuk a diverzifikált portfólió kifejezést. A 20-30 millió forintos befektetésekről külön cikkben írtunk.

Ha még csak ismerkedsz a befektetésekkel, külön cikkben olvashatsz arról, hogyan kezdj neki: Hogyan válassz jól megtakarítást? – Útmutató a biztonságos befektetéshez