Cikkünkben végigvesszük az összes piaci megtakarítási lehetőséget azzal a céllal, hogy kiválaszthasd, hogy neked melyik a legszimpatikusabb és melyik illeszkedik a legjobban a céljaidhoz. A legegyszerűbb és legkevésbé kockázatos megtakarítási lehetőségtől egészen a legkockázatosabbig megyünk, ahol ugyan már hatalmasat nyerhetünk, de ugyanúgy bukhatunk is. Ki-ki ott szállhat ki az étlapból, ahol a lehetőségei és kockázatvállalási képessége engedik.

 

A legegyszerűbb megtakarítási lehetőség: havi fixen félretett pénz

 

Sokaknak gond lehet egy hónap végén becsúszó váratlan kiadás, még ha az nem is jelentős. Erre kitűnő gyógyír lehet, ha a jól bevált befőttesüvegbe vagy annak egy fejlettebb változatára, az általában ingyenes megtakarítási betétszámlára pakolunk egy fix összeget minden hónapban. Ha havonta 1000-2000 forintot félreteszünk, amit talán úgyis elköltenénk valami kevésbé fontos dologra, egy év múlva 12–24 ezer, ha havonta 10 ezer forintot, egy év múlva már 120 ezer forinttal leszünk gazdagabbak. Jó érzés lesz hónapról hónapra látni, ahogy szinte észrevétlenül gyűlik a tartalék, ráadásul az egyes hónapok vége felé is egyre magabiztosabbak leszünk a növekvő megtakarítás miatt. Nem az a lényeg, hogy kezdésnek havonta ezer vagy 20 ezer forintot teszel félre, hanem a szokás kialakítása.

 

Az ismert nem rendszeres nagyobb kiadásokra (pl. biztosítások, mobil feltöltések, éves közlekedési bérletek, fűtési költségek, nyaralás stb.) 1 hónapra átlagosítva szintén félretehetünk minden hónapban egyenletesen.

 

 

Címke nélküli kisebb megtakarítások

 

Amennyiben olyan pénzünk van, amelyet átmenetileg nem szükséges elkölteni, esetleg későbbi nagyobb kiadásra (pl. lakásfelújítás, nyaralás, műszaki cikk vagy autó vásárlása) szánjuk, úgy mindenképpen célszerű biztonságosan, bankban elhelyezni. Habár jelenleg nagyon alacsonyak a lekötött betétek kamatai, ráadásul az utóbbi időben az adóteher is megnőtt a kamatokon, még mindig a lekötött bankbetét a legszélesebben elérhető kockázatmentes banki termék. Arra kell csak figyelni, hogy betétesenként és hitelintézetenként ne haladja meg a betétünk a 100 ezer eurót (kb. 30 millió forintot), mert egy esetleges bankcsőd esetén az e feletti összeget elveszíthetjük. A többiért viszont az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) áll helyt.

 

Lekötött bankbetét esetén érdemes a befektetés előtt internetes összehasonlító portálokon tájékozódni az elérhető kamatokról, azok típusáról (fix vagy változó kamat) és a lejárati idő előtti felvétel feltételeiről, hátha mégis hamarabb szükség lenne a pénzre. Mostanában, vagyis a csökkenő, ill. alacsony kamatszintek korában a fix kamat tűnik célravezetőbbnek, míg ha kamatemelkedés várható, akkor inkább a változó. Az átmenetileg szabad pénzünket mindenképpen lekötött betétben érdemes tartani, nem pedig folyószámlán! Nemcsak azért, mert így kevéssé valószínű, hogy hozzányúlunk, hanem azért is, mert a lekötött betétekhez egy esetleges bankkártyacsalási kísérlet esetén sem férhetnek hozzá, hiszen az nem a folyószámlán van.

Speciális megtakarítások

 

Három olyan megtakarítás is létezik, amely kockázatmentes és mégis magasabb hozamot kínál, mint az egyszerű lekötött bankbetét. Egy negyedik speciális megtakarításként pedig a nyugdíjas éveinkről gondoskodhatunk, mely egyre fontosabb.

 

  • Babakötvény

 

Babakötvénybe mindenképpen lehet befektetni, amennyiben gyermekünk életkezdésére pénzt szánunk. A Magyar Államkincstárnál nyitható Start-számla három előnnyel rendelkezik a lekötött betéthez képest: kamatadómentes, kiugró (infláció+3 százalék) hozammal bír, továbbá a befizetések után 10 százalék, de legfeljebb évi 6 ezer forint állami támogatás jár, mely kockázatmentes extra hozamnak fogható fel. Kötelező befizetés nincs. A 2005. december 31-e után született gyermekeket plusz 42.500 forinttal is támogatja az állam, de Start-számlát a korábban született gyermekek számára is, egészen 18 éves korig meg lehet nyitni (15 éves kor feletti számlanyitás esetén a 18 éves kor betöltésétől függetlenül 3 évig a babakötvényben kell tartani a pénzt). A Start-számlán akár több millió forint is észrevétlenül összegyűjthető havi 5–10 ezer forintos befizetéssel 18 éven át, amelyben az utolsó években ráadásul egyre nagyobb a kamattartalom a kamatos kamatozás miatt. A gyermek 18 éves korában lakásvásárlás, gyermekvállalás, vállalkozás alapítása, illetve továbbtanulás céljára teljesen adómentesen költheti el a felgyűlt pénzt.

 

  • Lakás-takarékpénztár (LTP)

 

A lakás-takarékpénztári számlákat szintén állami támogatás teszi vonzóvá, annak mértéke azonban jóval nagyobb, mint a babakötvény esetében. 18 éves kortól mindenki takarékoskodhat 30%-os, évi maximum 72 ezer forint összegű, vissza nem térítendő állami támogatással megfejelve, ráadásul itt sem kell kamatadót fizetni. A havonta vállalt befizetésre 1-3 százalékos kamat jár, a futamidő 4 és 10 év között választható, sőt akár 10 éven túl is nyújtható. A havi befizetés és a futamidő bármikor változtatható a szerződés alatt. Az LTP szerződéssel összegyűjtött pénz kizárólag lakáscélra fordítható, arra lejáratkor pedig (vagy már azt megelőzően is) a betét nagyságával megegyező összegű lakáscélú hitel igényelhető, mely az esetleges banki hitelfelvételnél önerőnek számítható be. A hitel kamata rögzített 3,9, illetve 6 százalékos. A lakás-takarékpénztárba fektetett összeg kockázatmentes, azt 100 ezer euróig (kb. 30 millió forint) az Országos Betétbiztosítási Alap védi. Itt tudod az ajánlatokat összehasonlítani.

 

  • Tartós Befektetési Számla (TBSZ)

 

Tartós Befektetési Számlát bárki nyithat 18 év felett. Itt az egyetlen kedvezmény, hogy nincs kamatadó, amennyiben a betett pénzt legalább 5 évig a speciális (TBSZ) bankszámlán fialtatjuk, azaz a megtakarítás mértéke minden évben a kamat 16 százaléka. Ez manapság, vagyis az alacsony kamatok korában nem túl sok, a betétre nézve 100 ezer forintonként, a kamatra nézve pedig 1 százalékonként 160 forintot spórolunk mindössze, amiért át kell gondolni, hogy megéri-e ez a lehetőség, hiszen lehetnek ennél kedvezőbb megtakarítási lehetőségek. Például olyan akciós kamatok, melyek az 5 év alatt kamatadóval is többet hoznak, mint a TBSZ, ám a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése óta már nem éri meg pénzüket állandóan utaztatni a bankok között a legjobb ajánlatért. A kamatadó 5 évnél kisebb, de legalább 3 éves futamidejű takarékoskodás esetén csak 10 százalékos (16 százalék helyett). A TBSZ számlák mozgathatók a bankok között (de a szerződés ilyen esetekre kizárhatja a kamatfizetést) és 3 év után már lehetséges a részkivét is, amikor is a fennmaradó betétösszeg változatlan feltételekkel kamatozik tovább. Bankonként és betétesenként egy-egy fajta TBSZ számla nyitható. Az egyiken a klasszikus bankbetétet (TBBSZ), a másikon értékpapírokat (kötvényeket, részvényeket, befektetési alapokat) tarthatunk (TBÉSZ). A két számla között nem lehet pénzt mozgatni és minden TBSZ számlára csak a nulladik, ún. gyűjtőévben lehet pénzt rátenni, a további években már nem, így a következő évi takarékoskodásra újabb TBSZ számlá(ka)t kell nyitnunk. Itt találod meg a TBSZ betétek kamatait.

 

  • Nyugdíjcélú megtakarítások

 

A nyugdíjas évekre való takarékoskodás fontosabb, mint valaha, ezért ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozunk.

A hazai nyugdíjrendszer négy pilléren nyugszik.

 

Az első pillér a klasszikus felosztó-kirovó állami nyugdíjpénztár. Az adótörvények által előírt, munkabérre vonatkozó nyugdíjbefizetések jelenleg beláthatatlan ideig kizárólag ebbe a pillérbe mennek, még azok esetében is, akik rendelkeznek magánnyugdíj-pénztári tagsággal. A felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy az aktív lakosság által befizetett nyugdíjjárulékokból közvetlenül fizetik ki a nyugdíjakat. Tekintettel arra, hogy több tényező miatt is egyre öregszik a lakosság (kivándorlók magas száma, gyermekvállalások alacsony száma, illetve az egészségügyi ellátás minőségével arányosan növekvő átlagéletkor), ezért a nyugdíjrendszer alapvető változások előtt áll. A működőképesség érdekében szóba jöhető korrekciók (nyugdíjkorhatár növelése, nyugdíjak csökkentése, nyugdíjjárulékok emelése, esetleg több aktív korú bevonása a nyugdíjjárulékot fizetők közé) fájóak lesznek és sokáig már nem halogathatóak. Ebben a témában a Nyugdíj- és Idősügyi Kerekasztal (NYIKA) 2007 és 2009 között készült igen alapos, 452 oldalas jelentését ajánljuk további tájékozódás céljából. A dokumentum készítésekor 100 foglalkoztatottra 38 nyugdíjas jutott, a mostanában pályakezdők nyugdíjas éveire viszont ez a szám már 81 lesz a NYIKA számára készült becslés szerint. A fenntarthatatlan felosztó-kirovó nyugdíjrendszer alapjai tehát egyértelműen billegnek, így aki nyugdíjas éveiben is megfelelő életszínvonalon szeretne élni, annak elengedhetetlen az öngondoskodás. Minél fiatalabb valaki, annál inkább! Ezért lássuk a további nyugdíjpilléreket!

 

A második pillér az 1997 óta létező magánnyugdíjpénztár. Ennek lényege, hogy az adófizető magánnyugdíj-pénztári tagsága esetén az állam lemond az adótörvényekben előírt nyugdíjbevétele egy részéről a magánnyugdíjpénztár javára, cserébe azért, hogy a lemondott rész úgynevezett egyéni számlás megtakarításba kerüljön a hosszú távon fenntarthatatlan állami nyugdíjrendszer helyett. Ezzel az állampolgár nyugdíjba menetele után részben az államtól kapja a mainál kisebb mértékű nyugdíját, a többit pedig a magánnyugdíjpénztár teszi hozzá. A magánnyugdíjpénztár további előnye a sok évtized alatt felgyűlő hatalmas kamatos kamat, mely az idők folyamán egyre nagyobb hányadát képezi a befizetésnek, így az államnak ezt a részt nem kell kitermelnie. Előny még az átláthatóság, a saját kiegészítő befizetés lehetősége és az örökölhetőség. Ezekkel az előnyökkel az állami nyugdíjpénztár nem rendelkezik. 2010 óta a második pillért képező nyugdíjcélú megtakarítási forma fel lett számolva, amellyel mintegy másfél évtizednyi összegyűjtött nyugdíjvagyon került vissza az államhoz. Jelenleg ebben a pillérben nincs mód takarékoskodásra, a pillér jövője a mindenkori kormány nyugdíjpolitikájának szemléletváltozásáig bizonytalan.

 

A harmadik pillér az egyéni, önkéntes nyugdíj-megtakarítások rendszere, vagyis az önkéntes nyugdíjpénztárak. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a pénztártag akár a nyugdíja előtt is kivehesse a vagyonát, sőt ezt többször is megteheti nyugdíjas kora eljöveteléig. Amennyiben azonban feltételezzük, hogy a pénztártag a megtakarítását valóban a saját nyugdíjas éveire szánja, akkor – feltéve, hogy ezt a pillért a mindenkori kormányzat nem bolygatja – a pénztártag többmilliós vagyont is felhalmozhat nyugdíjas évei életszínvonalának javítására. Minden, önkéntes nyugdíjpénztárban megtakarított 1000 forint után ráadásul plusz 200 forintot (de egy évben maximum 150 ezer forintot) még az állam is hozzátesz a nyugdíjpénztári egyéni számlára történő jóváírás formájában abból a pénzből, amelyet egyébként az adott évre vonatkozóan személyi jövedelemadóként az állampolgárnak amúgy is be kell fizetnie. A befektetés hozama kamatadó- és eho-mentes. A harmadik pillérbe munkáltató is befizethet (sőt, több mint 90 százalékban ez a jellemző), a pénztártag pedig választhat, hogy a megtakarítása milyen portfólióba kerüljön a kockázatmentes kis hozamútól a kockázatosabb, de nagyobb hozamot ígérő portfólióig. A megtakarítás teljes összege a nyugdíjkorhatár elérésekor adómentesen felvehető, ha a tag legalább 3 évig (a 2013. január 1. után belépett tag esetében pedig legalább 10 évig) fenntartotta a pénztártagsági jogviszonyát. Nyugdíjkorhatár előtt a mindenkori adójogszabályok szerint vehető fel a megtakarítás, viszont ennek hozam része 3 évente adómentesen felvehető. Ez azért ideális, mert a megtakarítás a havi befizetésekkel és a jelentős adókedvezménnyel folyamatosan gyűlik a nyugdíjkorhatárig, a hozam 3 évenkénti adómentes felvétele pedig a tag aktív életkorát segíti.

 

A negyedik nyugdíjpillér a 2006 óta létező Nyugdíj-előtakarékossági számla, azaz a NYESZ. Mivel az első három nyugdíjpillérbe alapvetően a munkáltatók fizetnek be, a NYESZ vált az öngondoskodás igazi formájává, ahol a tagok maguk fizetik be a nyugdíjas éveikre félretett pénzeiket. Itt a befizetett díjak 20 százaléka, de évi legfeljebb 100 ezer forint igényelhető vissza (a nyugdíjkorhatárt 2020 előtt elérők számára az adókedvezmény összege maximum évi 130 ezer forint). További előny, hogy a befektetések hozama mentes az árfolyamnyereség-adó és kamatadó alól egyaránt. A NYESZ esetében az ügyfél szintén maga dönthet a befektetési portfólióról. A megtakarításhoz hozzáférni a nyugdíjkorhatár elérésekor, de a 2012. december 31. előtt megnyitott NYESZ számlák esetén a számlanyitás évét követő legalább 3. évben, 2013. január 1-ét követően nyitott NYESZ számlák esetén a számlanyitás évét követő legalább 10. évben lehet, de arra is van lehetőség, hogy a megtakarítást pár év után TBSZ számlára áthelyezzük, majd így nyugdíj előtt kivegyük. A NYESZ számla mögött a BEVA (Befektető Védelmi Alap) áll, mely garantálja a visszafizetést. Egy magánszemélynek egy érvényes nyugdíj-előtakarékossági számlája lehet.

 

Végül a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy létezik még egy államilag támogatott nyugdíjtakarékossági forma, a nyugdíjbiztosítás is, mely 2014-ben indult el. Itt az éves befizetés 20 százaléka, de legfeljebb 130 ezer forint igényelhető vissza a személyi jövedelemadóból, mely szintén a biztosítási számlára kerül. A nyugdíjbiztosítások általában életbiztosítási konstrukciók, a nyugdíjbiztosítással viszont az életbiztosításnál nagyobb kockázatot vállalunk, hiszen ha a lejárat előtt hozzányúlunk a pénzhez, akkor a visszaigényelt adójóváírások 120 százalékát kell visszafizetni az államkasszába.

 

Összefoglalva az államilag támogatott nyugdíjkonstrukciókat, akár a személyi jövedelemadó 60 százalékát, de maximum évi 380 ezer forintot is a nyugdíjszámlánkra utaltathatunk az államkassza helyett, feltéve, hogy van ennyi jövedelemadónk (és persze nyugdíjbefizetésünk is, hiszen a maximális adóvisszatérítés eléréséhez összesen havi 158 ezer forintot kell befizetni nyugdíjtakarékossági konstrukciókba). Ehhez a bruttó fizetésnek legalább 330 ezer forintnak kell lennie. Természetesen ekkora bruttó jövedelem csak az állami adójóváírás maximalizálásához szükséges, de igazából minden egyes forinttal nyerünk, amit a saját nyugdíjunkba fektetünk!

 

Az eddigi befektetési lehetőségek vagy rövidebb távra, kisebb összegekről szóltak, vagy hosszabb távra, de közös jellemzőjük volt, hogy inkább több kisebb befizetésből álltak össze, melyeket az átmenetileg szabad pénzeinkből, esetleg a havi fizetésünkből gazdálkodtunk ki.

 

De mit tegyenek azok, akiknek kisebb vagyonuk gyűlt fel, esetleg hullott az ölükbe váratlanul, a pénzkezeléshez viszont kevéssé értenek?

 

Számukra alapvetően két út választható: maradnak a kisebb haszonnál, a biztonságos megtérülésért cserébe, vagy a tőkéjüket is kockáztatják a nagyobb haszon reményében.

 

Az elsőre az államkötvények és egyéb kötvények, illetve pénzpiaci és befektetési alapok választhatóak, utóbbira pedig a részvények, tőzsde, forex (vagyis devizakereskedelem) és kockázati tőke befektetések.

 

Államkötvények, kötvények, pénzpiaci alapok, befektetési alapok

 

Az államkötvény az egyik legbiztosabb befektetési forma, hiszen a visszafizetést nem egy alap (OBA, BEVA), hanem maga a magyar állam garantálja, ráadásul korlátlanul. Mivel az állampapírok kockázatmentesek (kivéve az államcsőd esetét), a piaci logika szerint alacsonyabb kamatokra számíthatunk. Az utóbbi években azonban a kormány a piaci szint fölé vitte az állampapírok kamatait azért, hogy vonzóbbá tegye, s így bevételekhez jusson. Az államnak kölcsönadni tehát manapság jó befektetésnek tűnik, de ne felejtsük el, hogy ezek elsősorban középtávú (1-5 év közötti) befektetések, így a pénzünk évekig nem lesz nálunk (bár a visszavásárlásra is van lehetőség, ha netán mégis szükség lenne a pénzre).

 

Az államkötvényeken kívüli egyéb kötvények is választhatóak, melyek általában vállalati kötvények. Itt tehát egy vállalatnak adunk kölcsön. Ez nyilván nagyobb kockázatot hordoz az állampapírokénál, így érdemes megfontolni a befektetést és a befektetésünk alatt is célszerű figyelemmel kísérni a kiválasztott vállalat pénzügyi helyzetét.

 

A kötvényekről azt kell még tudni, hogy nem csak a kamataik hozhatnak pénzt, de az árfolyamváltozásuk is.

 

A pénzpiaci alapok manapság biztosabb befektetésnek számítanak, ugyanis az alap vagyona állampapírokban és bankbetétekben van, továbbá sok esetben a bank tőkegaranciát vállal, bizonyos feltételekkel pedig emelt hozamot is. A tőkegarancia azt jelenti, hogy a befektető a tőkét nem kockáztatja, csak az elérhető hozamot, tehát a betett pénzét mindenképpen visszakapja. Azoknak, akik most kezdenek ismerkedni a befektetésekkel, első befektetésként mindenképpen tőkegarantált alapba történő befektetés javasolható, akár már rövid távra is.

 

A befektetési alapokat alapkezelők kezelik. Aki befektetési jegyet vesz, az növeli az alap vagyonát, így a befektetési jegy árfolyama nem a kereslettől függ, mint a részvények esetében, ahol a befektetés csak gazdát cserél, hanem kizárólag az alapkezelő működésének sikerességétől. Az alapkezelő az általa megalkotott alapkezelési szabályok szerint végzi a befektetést állampapírokba, kötvényekbe, részvényekbe, és persze a végkimenetel lehet sikertelen is, amikor is a befektetési jegy árfolyama nem nő, hanem csökken. Ekkor a befektető veszteséget szenved. Ha befektetési alapokban gondolkodunk, akkor minimálisan 2-3 évig érdemes itt hagyni a pénzt, különben az árfolyam ingadozások miatt könnyen veszíthetünk.

 

Részvények, tőzsde, forex, kockázati tőke befektetések

 

Cikkünk végén említjük a legkockázatosabb befektetési formákat, melyek természetesen a legnagyobb hozamot hozhatják. Ez azonban már biztos aknamezőt jelent azoknak, akik nem értenek hozzá, hiszen a befektetett pénzeiket el is veszíthetik, így mindenképpen célszerű tanulmányozni ezeknek a befektetéseknek a működését, mielőtt még bármennyit is beléjük fektetünk, esetleg konzultálhatunk befektetési szakértővel is.

 

A részvényekkel a tőzsdén kereskednek, ezek általában nagyvállalatok értékpapírjai. A magyar tőzsde vezető értékpapírjai, melyek a legnagyobb forgalmat generálják (az ún. blue chipek) a relatíve legkisebb kockázatot jelentik, hiszen régen a tőzsdén lévő nagyvállalatokról van szó, amelyek általában konzervatív irányítással rendelkeznek és nyereségességük a legbiztosabb. A magyar tőzsdén ezek a MOL, az OTP, a Richter és a Magyar Telekom papírjai.

 

A tőzsdei részvények árfolyamai részben hiedelmeken, érzelmeken (pl. félelmek) alapulnak, ezért nagy jelentősége van a részvényt kibocsátó vállalat piaci környezete ismeretének, a vállalat piacát érintő állami szabályozások változásának, sőt sok esetben a vállalat bővülésének vagy tevékenysége változásának is. A tőzsdén éppen ezért alapvető fontosságú a diverzifikáció, azaz a befektetés megosztása több, eltérő kockázatú részvény között, sőt a teljes befektetésünkből mindenképpen célszerű egy biztonsági tartalékot kockázatmentes állampapírokban is tartani.

 

Napjaink divatos befektetései lettek még a 70-es években indult forex típusú befektetések, melyek a devizák egymással szembeni árfolyamváltozásából képeznek nyereséget azok átváltásain keresztül. Mivel az egyes országok devizái egymáshoz képest naponta (sőt, folyamatosan) változnak, ezért megfelelő tudással szert lehet tenni nagy nyereségekre, ahogy nagyokat el is lehet bukni. A tőzsdei kockázattal szemben itt egy devizapár teljes elértéktelenedése nem fordulhat elő, míg egy tőzsdei részvény akár teljesen el is értéktelenedhet, azaz a forex kockázat eltér a tőzsdei kockázattól. A forex alapú befektetéseknél célszerű folyamatosan figyelni azokat a híreket, melyek az adott ország devizaárfolyamára hatnak, célszerű ismerni az adott ország erősségeit, gyengeségeit, nagyvállalatait, a világgazdaság egyes változásainak az országra gyakorolt hatását és még sok egyéb tényezőt. Ellenkező esetben a forex inkább hazárdjáték vagy szerencsén múló befektetés, főleg ha naponta többször is kereskedünk, vagyis adjuk-vesszük a devizákat. A forex kereskedést ezért javasolt olyan szakemberre bízni, akiben megbízunk, de a kereskedés nyereségessége természetesen még ekkor sem garantálható!

 

Végül a kockázati tőke befektetéseket említjük utoljára, melyet csak kellő gyakorlat után javasolt egyedül intézni! A kockázati tőke befektetés egy adott vállalkozás elindulásához vagy bővítéséhez adott összeg, melynek alapja sok esetben pusztán egy ígéretesnek tűnő ötlet. Első időszakban ezért mindenképpen célszerű vagyonkezelőhöz fordulnunk, amely megpróbálja elemezni a kockázatokat és nagyobb tapasztalattal, jobb ráérzéssel fekteti be pénzünket. Ne feledjük, hogy akinek tőkére van szüksége, az igyekszik minél előnyösebb színben feltüntetni a befektetés célját és esetleg hallgat a kockázatokról. Ezt egy vagyonkezelő viszont jobban felderítheti és kevésbé dönt érzelmi alapon. Kockázati tőke befektetésben csak akkor javasolt a saját lábunkra állni, ha már kellő gyakorlatot szereztünk benne!

 

 

A legfontosabb minden befektetésnél, hogy ne legyünk türelmetlenek, ne akarjunk pár év alatt megtriplázni a pénzünket. Folyamatosan tegyünk félre és foglalkozzunk a befektetésünkkel. Sokan évekig, évtizedekig dolgoznak, hogy legyen félretett pénzük, de nem szánnak rá egy órát sem, hogy alaposan megnézzék azt, aki rábízzák annak kezelését. Keressünk mindenképpen szakembert, de bennük se bízzunk meg vakon.