A hitel és kölcsön olyan banki szolgáltatások, amely nélkül a gazdaság működése elképzelhetetlen lenne, bármennyire is nehéz ezt most elképzelni az utóbbi évek bankellenes hangulata után. A 2008-as gazdasági válság ugyanakkor megmutatta, hogy a hitelek nagy veszélyeket is rejthetnek magukban, főként akkor, ha nem látjuk előre, hogy milyen kockázatokat vállalunk. A hitel azonban egyáltalán nem rossz dolog, ha betartjuk a következő szabályokat.

 

Miután elhatároztuk, hogy hitelt szeretnénk felvenni, első dolog mérlegelni a törlesztés miatt a családi kasszából kieső bevétel-részt. Akkor helyes döntés felvenni a hitelt, ha az nem veszélyezteti a családi kasszát a kiválasztott visszafizetési idő alatt, azaz minél kevesebb a havi törlesztőrészlet. Illetve ugyanilyen fontos, hogy mire vesszük fel a hitelt. Lakásvásárlásra érdemes hitelt felvenni (ezt hívhatjuk jó hitelnek is), de egy vadonatúj sportautóra már nem biztos, hogy érdemes 10-20 milliót felvenni (ezt mondhatjuk rossz hitelnek is). Egészséges, ha a törlesztőrészlet legfeljebb egyharmada a havi jövedelmünknek (minden más hitellel együtt), de még jobb, ha csak 20 százaléka, hiszen így a váratlan kiadások vagy jövedelemkiesés időszakára is biztosan ki fogjuk tudni fizetni a törlesztőrészleteket.

 

Az utóbbi években sokat változtak a jogszabályok, így a mostani hitelek már sokkal biztonságosabbak és kiszámíthatóbbak, mint amiket a válság előtt folyósítottak. Ennek ellenére szakmai segítség nélkül még mindig szinte lehetetlen megtalálni a legkedvezőbb konstrukciókat. Ez egyrészt azért van, mert legalább 20 bank ajánlatait kellene összehasonlítanunk, másrészt annyira sokféle hitel van tucatnyi kedvezménnyel és kombinálási lehetőséggel, hogy ha csak a saját bankunkba megyünk be, vagy csak 3 bankot nézünk meg, akkor könnyen lehet, hogy nem a számunkra minden szempontból a legkedvezőbb és legbiztonságosabb konstrukciót választottuk ki.
Ezért mindenképpen érdemes hitelkalkulátort használnunk és akár hetekig tájékozódnunk, mielőtt döntünk. Szokták mondani, hogy az életben a házasság, a lakásvétel és a hitelfelvétel szokott az a 3 döntés lenni (talán még az autóvásárlás a negyedik) ami évekig kihat az életünkre, és ha rosszul választunk, az minden esetben milliókba kerül.

Általában nem szeretünk a pénzügyekkel foglalkozni, pedig jó lenne, ha alapszinten azért tudatosan döntenénk vagy legalább szakértőket (és nem értékesítőket meg pár hónapja ügynöknek felcsapó ismerősöket) kérdeznénk meg, akik ezzel foglalkoznak. A legrosszabb amit tehetünk az, hogy úgy belevágunk a hitelfelvételbe, hogy nem kérdezünk meg senkit, nem tájékozódunk alaposan és nem is beszélünk hozzáértőkkel. Ha lakást veszünk, akkor meg szoktuk nézni többször, mielőtt foglalót lerakunk, magunkkal viszünk hozzáértőket, hogy a szigeteléstől kezdve a ház jogi dolgait ellenőrizze és a közös képviselővel is szoktunk beszélni, valamint optimális esetben már legalább 20 lakásba előtte elmentünk személyesen. Ha használt autót veszünk, a saját szerelőnkhöz akkor is el szoktuk vinni, többször megnézzük, próbakört megyünk, és akár még hivatalos szervizben is lekéretjük az adatait a központi adatbázisból - ja és persze interneten vagy 200 kocsit és lakást megnézünk mielőtt kimozdulnánk otthonról.
Fura módon pénzügyi döntéseknél hagyjuk magunkat rábeszélni a saját banki ügyintézővel vagy rosszabb esetben tapasztalatlan értékesítőkkel, és nem szánunk rá elég időt, hogy valós döntést hozhassunk. Pedig megéri, már csak havi 10 ezer forintos spórolás is a törlesztőrészletben, ez egy 20 éves hitelnél majdnem két és fél milliót hozhat a konyhára (erre mondta egy ismerősöm mindig, hogy soha sem fogsz olyan jó órabért keresni, mint amit ingatlan-autóvásárláskor az alkudozásra és hitelfelvételnél a tájékozódásra szánsz).

 

Mi okozza a különbségeket az egyes hitelek között, ha ekkora a versengés?

 

A bankok - ahogy más szolgáltatók is - folyamatosan versenyeznek egymással a hiteligénylőkért. Ahogy az egyik bank reklámja hangoztatja, a hitel nem ajándék, hanem üzlet az ügyfélnek és a banknak is. Látszólag egyszerű lenne a bankok dolga: egymást figyelve versenyezhetnének a legolcsóbb hitelekkel, amelyekkel épp hogy nyereségesek lennének. A valóságban azonban a helyzet sokkal bonyolultabb. Vannak nagy bankok, ahol a fajlagos (egy hitelre eső) költség kevesebb, s így olcsóbban adható, míg a kisebb bankok nem tudnak egy bizonyos szint alá menni. Vannak bankok, akiknek fontos a hitelezés, így aktívan jelen vannak a piacon, míg vannak, amelyek kevésbé. Vannak, akik nem veszik figyelembe, hogy a termékeik árai, díjai könnyen összehasonlíthatóak az interneten, s vannak, amelyek kifejezetten az internetes közösséget célozzák meg. Ahány ember, úgy ahány bank is, annyi szokás. De a lényeg, hogy a hitelek sohasem lesznek egyformán olcsóak mindenki számára, így anyagi előnyt élvezünk a kevésbé tudatos, internetet nem használó ügyfelekkel szemben, ha hitel-, termék-összehasonlító kalkulátorral egy valóban kedvező hitelt választunk.

Hitelfelvételnél általában arra kellene törekednünk, hogy a kezdeti költség minél kevesebb legyen és a törlesztőrészlet minél alacsonyabb. Ezek közvetlenül hatnak a THM-re is és az összesen visszafizetendő összegre is. Mi azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy összességében a teljes futamidő alatt mennyi pénzt fizetünk ki a banknak (az már majdnem mindegy, hogy a különböző költségeknek milyen nevet adnak). Lakáshiteleknél vannak a legnagyobb különbségek, egy átlagos 6 milliós hitelnél 20 éves futamidővel találhatunk olyan ajánlatot is ahol a törlesztőrészlet 36.278 forint és összességében 9.034.688 forintot kell visszafizetni, de olyat is, ahol a törlesztő 51.196 forint és összesen 12.405.787 forintot kell fizetnünk. Milliókat foghatunk egy jó választással, de ne csak a költségekre figyeljünk, azt érdemes eldönteni, hogy mennyi ideig szeretnénk, hogy a törlesztőrészlet be legyen fixálva (ezt hívják kamatperiódusnak – kamatpeióduson belül nem változhat a hitel kamata bármi történjék is a jegybanki alapkamattal). Sokan azt gondolják, hogy a forinthitelek már nem kockázatosak, hiszen itt már nincs árfolyam, ami miatt megemelkedhet a törlesztő. Ez igaz, de kamatkockázat még a forinthiteleknél is van, vagyis ha emelkedik a jegybanki alapkamat, akkor előbb utóbb (a kamatperiódus hosszától függően), a törlesztőrészlet is változni fog. Így először azt érdemes eldönteni, hogy milyen hosszú időre szeretnénk fixálni a törlesztőt (lehet akár 3-5-10-20 évre is), majd utána kiválasztani a legjobb konstrukciót. Minél több ideig kell fixen tartania a banknak a törlesztőrészletet, annál magasabb lesz a kamat is, hiszen neki extra kockázatot kell ezzel vállalnia. Mi legalább 3 éves kamatperiódust javaslunk.

 

A hitelfelvétel buktatói - így szállunk ki jól a hitelből

 

Még mielőtt hitelt igényelnénk, gondoljuk át, mekkora összegre van szükségünk! Azt is gondoljuk át, mekkora önerőt tudunk összeszedni a kívánt fogyasztási cikk vagy ingatlan megvásárlásához, sőt gondoljunk arra is, kaphatunk-e családunktól, munkahelyünktől "ingyenes" kölcsönt, mert ezekkel jelentősen csökkenthetjük a hitel összegét.

 

Ugyanígy gondoljuk át azt az időszakot, ameddig a hitelt fizetni kívánjuk. A kisebb törlesztőrészlet szempontjából ugyan a minél hosszabb visszafizetési időszak a kedvezőbb, de egyrészt egy bizonyos idő után már nem nyerünk annyit a törlesztőrészlet-csökkenéssel, mint amennyivel tovább kell fizetni, másrészt pedig az első vagy második évben még mindig jó érzéssel fizetjük a hitelt az új autónk vagy lakásunk után, de ezt egy idő után megszokjuk, természetessé válik és így a hitel törlesztése egyre jobban elszakad a hitel eredeti céljától, már csak a havi fizetnivalót látjuk benne. Az ideális hitel ezért nem csak olcsó, de a lehető legrövidebb időszakra szól, amit még biztonsággal be tudunk vállalni.

 

Ha már van hiteled, de magas a törlesztőrészlet

 

Ha már vannak hiteleid és sokallod a havi törlesztőt, akkor a legtöbb banknál a futamidőt meg lehet nyújtani (hacsak nem a maximális távra vetted fel), de ennél sokkal jobb, ha megnézed, hogy a saját bankodnál, vagy akár más banknál ki tudod-e váltani a hiteled. Ez annyit jelent, hogy egy olcsóbb hitelre elcseréled a régi kedvezőtlen hiteledet, és az alacsonyabb kamat miatt a törlesztőrészleted alacsonyabb lesz, vagy akár maradhat ugyanannyi is és a futamidődet akár évekkel is lehet arányosan csökkenteni. Magyarországon valahogy sohasem volt divat a hitelkiváltás, pedig jelzáloghiteleknél könnyen lehet vele több milliót is spórolni. Külföldön már úgy választanak hitelt a hitel-összehasonlító oldalakon, hogy csak az első 5 évre kalkulálnak (persze ott is 20-30 éves futamidőkre veszik fel a hitelt), mert tudják, hogy 5 éven belül úgy is kiváltják, vagy átvariálják a hitelüket.
A legtöbbet akkor tudunk hitelkiválással spórolni, ha több hitelünket összevonjuk és egy ingatlanfedezetű hitelben egyesítjük. Ezeknek 6-7 százalékos kamata szokott lenni, így az adósságrendezéssel (ez a szakszó, amikor több különböző hitelt egybe gyúrunk) a hitelkártya tartozástól kezdve a folyószámlahitelt, személyi kölcsönöket és áruhiteleket is egy hitelként lehet kezelni és csak egy helyre kell majd törlesztőt fizetni. Sok olyan esetet láttunk, amikor 6-7 hitel egybevonásával havonta 50 ezer forintot is lehetett spórolni.
A legrosszabb, amit tehetünk, ha meg se nézzük, hogy más bankok mit nyújtanak és csak fizetjük a törlesztőt anélkül, hogy tájékozódnánk.

 

Alapfogalmak, amikkel jó, ha tisztában vagyunk

 

Van pár olyan szakkifejezés, melyet nem ismerünk, de a döntésünkhöz mégis szükséges lehet tisztában lenni ezekkel.

A hitelkamat az az összeg, melyet általában éves szinten, százalékosan fizetünk a még vissza nem fizetett hitelrészünk után. Ez beépül a havi törlesztőrészletbe, így nincs vele külön dolgunk, azt azonban tudni kell, hogy a minden hónapban egyenletes törlesztésű hitelben (vagyis idegen szóval az annuitásos hitelben) kezdetben a kamat teszi ki a törlesztőrészlet jelentős részét és csak a havi törlesztőrészletből fennmaradó rész törleszti a felvett hitelösszegből még hátralévő tartozásunkat, vagyis a tőketartozást. Mivel azonban minden törlesztőrészlet tartalmaz tőketörlesztést is, ezért a tartozásunk lassan, de biztosan csökken. Ez azonban messze nem egy egyenletes, az idővel arányos folyamat.

 

Bár az egyenlő törlesztőrészletek miatt ebből nem veszünk észre semmit, azonban bizonyára meglepődünk, ha a futamidő felénél rákérdezünk a tartozásunkra, és megtudjuk, hogy mondjuk akár még 60-75 százalékkal is tartozunk a banknak, hiába vagyunk már a futamidő felénél. Később ez a folyamat felgyorsul és a futamidő végén már szinte csak a tőkét törlesztjük.

 

Mivel évekről, netán évtizedekről van szó, a bank nem tudja előre megmondani, hogy az idő során hogyan alakul a hitel kamata, hiszen az a pénzpiacoktól, végső soron egy ország pénzügyi helyzetétől, sőt még kormánya gazdaságpolitikájától függ. Viszont dönthet úgy egy bank, hogy az ezzel kapcsolatos kockázatokat magára vállalja, így az ügyfél a teljes futamidő alatt biztosan és kiszámíthatóan ugyanakkora törlesztőrészletet fizet majd. Ez első látásra kedvező ugyan, de többletköltséget okozhat, ha a fix kamat miatt egy kedvező pénzpiaci környezetben nem csökken le a törlesztőrészletünk (és természetesen fordítva is igaz, hogy kamatemelkedési hullám során megtakarítunk egy változó kamatozású termékhez képest).

A változó kamatozású hitelek általában egy adott kamathoz (például a jegybanki alapkamathoz, vagy egyéb pénzpiaci nyilvános kamatlábakhoz) igazodnak és a bank a kamat változatlanságát csak a kamatperiódusokra vállalja. A kamatperiódus jellemzően néhány hónap, de jelzáloghiteleknél akár 3-5-10, de akár 20 év is lehet, és ha ez az idő eltelt a futamidőből a legutóbbi kamatperiódus vége óta, akkor a bank újraszámolja a törlesztőrészletünket, igazodva az új kamathoz. A törlesztőrészlet tehát a változó kamatú hitelnél nem csak emelkedhet, de csökkenhet is. Ezért a változó kamatozású termékeknek kamatkockázata van, még forint hiteleknél is, amelyek így csak az árfolyamkockázat alól mentesülnek, de nem kockázatmentesek.

 

A THM az úgynevezett teljes hiteldíj mutató rövidítését jelenti. A THM igazából egy olyan mutató, mely egy bizonyos feltételek (azonos hitelösszeg, futamidő) mentén, a hitel számos költségét beleszámítva, azzal arányos százalékot mutat. A hitel kedvezőbb, ha minél kisebb a THM-je, de a legalacsonyabb THM sem jelent garanciát a legkedvezőbb hitelre, így érdemes a THM-et csak a hitel egyik (de fontos) jellemzőjeként kezelni. Lakáshiteleknél a reklámokban használt THM-et mindig 5 milliós hitelösszegre és 20 éves futamidőre teszik közzé, átlagos minőségű ügyfelekre vonatkozó árazással. Ha kicsit is eltér a mi helyzetünk ettől, akkor nem elég csak a THM-et nézni.

 

A hitelnek további fontos jellemzője az is, hogy milyen kezdeti költségekkel bír, vagyis amelyeket fizetnünk kell (vagy amit levonnak a részünkre biztosított hitelösszegből) a hitel kézhez kapása érdekében. Ezért a kezdeti költségeket minden esetben vegyük számításba a törlesztőrészlet vagy a THM nagysága mellett!