Furmányosan támadnak a bankkártya-csalók

Nagy László Nándor
Nagy László Nándor
Olvasási idő: 6 perc

Tipp: Bankszámla váltás előtt mindenképp kalkulálj, hogy megtaláld a számodra legjobb számlacsomagot.

A money.hu célja, hogy jól járj! Ezért ingyenesen és regisztráció nélkül összehasonlíthatod kalkulátorainkban a pénzügyi termékeket, és minden fontos tudást, tapasztalatot átadunk cikkeinkben. Szakértőink díjmentesen és személyre szabottan válaszolnak kérdéseidre, segítenek hitel vagy megtakarítás, befektetés témában is.

Az elektronikus fizetés az egyik terület, aminek jót tett a koronavírus járvány, nagyon szépen fejlődik a forgalom, és egyre több helyen van mód készpénz nélkül fizetni. Bár a csalók új megoldásokat találnak arra, hogy megszerezzék a számla- és bankkártyaadatainkat, az új azonosítási megoldások egyre jobban védik a pénzünket.

Bár a koronavírus járvány miatt a fizetési tranzakciók száma csökkenő mértékű növekedést mutat, de ennek ellenére abszolút számokban csúcsot döntött az elektronikus fizetés Magyarországon tavaly. Az elektronikus fizetési tranzakciók száma tavaly meghaladta az 1,5 milliárdot, ezen belül a bankkártyás fizetések száma az 1 milliárdot – derült ki a magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi jelentéséből.

Itt jót tett a járvány

Köszönhetően annak, hogy a fizetéseknél is előtérbe kerültek a biztonságos, érintkezés mentes megoldások, a kártyaelfogadói hálózat 2020-ban a korábbi évekhez képest kétszeres sebességgel bővült – 123 ezer fizikai és 24 ezer internetes elfogadóhely volt az országban év végén, ez 10, illetve 29 százalékos bővülést jelent. A 120 ezer online pénztárgép tartásra kötelezett kereskedő 60 százalékánál volt bankkártya-elfogadás az év végén – az elmúlt évben 10 százalékkal bővült itt a hálózat. Ez az MNB értékelése szerint egyértelműen összefügg azzal, hogy idén januártól minden pénztárgépes kereskedőnek biztosítania kell valamilyen elektronikus fizetési megoldást az ügyfeleinek – erre sokan már korábban felkészültek.

Kevesebbet költöttünk, de többet kártyával

A kiskereskedelem visszaesését mutatja, hogy a 2019-es 4 milliárdról, 3,3 milliárdra esett vissza az online pénztárgépes tranzakciók száma, értékben pedig 12,1 milliárd forintról 11,5 ezer milliárdra csökkent a pénztárgépeknél elköltött pénz. Ehhez képest a bankkártyás fizetéssel megvalósuló pénztárgépes tranzakciók száma 5 százalékkal emelkedett tavaly.

A készpénzhasználat visszaesését az is jól mutatja, hogy a készpénzfelvételek száma tavaly 14 százalékkal esett vissza, s így 2020-ban először haladta meg a kártyás vásárlások értéke a készpénzfelvételek értékét.

Összességében azonban még ezzel a szép eredménnyel is csak a lakosság által elköltött pénzeknek még alig több, mint harmadát teszik ki a kártyás vásárlások – az EU átlag 2019-ben 40 százalék környékén állt.

Jól rajtolt az azonnali átutalás

Az elmúlt évben debütált azonnali fizetési rendszer jól vizsgázott: tavaly nagyjából 152 millió tranzakcióban 29 ezer milliárd forint átutalása zajlott pillanatok alatt – ebben a bankon belüli átutalások is benne vannak. Az MNB szerint az áttörést tovább segítheti, ha a bankok mind nagyobb része alkalmaz majd olyan csomagárazást, amely lényegében ingyenessé teszi az átutalásokat.

Változtattak a csalók

Magyarországon akár a bankkártyás, akár az átutalási forgalomról beszélünk, továbbra is az egyik legkisebb a visszaélések aránya az Európai Unióban. Ugyanakkor a csalók felismerték, hogy magában a fizetési forgalomban nehéz már visszaéléseket elkövetni, így a csalások jellemzően a fizetések előtti időszakra koncentrálnak, azaz nem az automatánál vagy épp a fizetési tranzakció során lopják el az adatainkat. Az illetéktelenek elsősorban a pénzügyi adatok, jelszavak, stb. megszerzésére törekednek. Ennek jellemző módja korábban a megtévesztő email üzenetek tömege volt, amikor mondjuk villany- vagy gázszolgáltató nevében kerestek meg számlafizetésre ösztönözve minket. Az adatokat ugyanakkor nem a szolgáltató, hanem a csalók oldalán adtuk meg.

Mostanában ugyanakkor terjed a telefonos csalás. Ekkor a hívó száma sokszor megegyezik bankunkéval (ezt a csalást viszonylag könnyen meg tudják tenni a bűnözők), s a telefon másik felén arról beszélnek, hogy csalás történt a kártyánkkal, ezért vagy adjuk meg a kártyaadatainkat, vagy arra biztatnak, hogy töltsünk le egy programot a telefonunkra. A letöltött program ugyanakkor egy kémprogram, ami egyből továbbítja az egyre többször már telefonban tárolt számla és kártyaadatainkat.

A bank nehezen tudja kiszűrni

Miután a megszerzett adatokkal elindított tranzakciók a bankok felé már úgy néznek ki, mintha azt a számla (kártya) tulajdonosa indította volna, sokkal nehezebb a visszaélés kiszűrése. Az MNB szerint nagyon fontos az ügyfelek tudatossága – ezt a bankoknak is minden eszközzel segíteniük kell: fel kell hívni az ügyfelek figyelmét azokra a pontokra, amelyek segíthetnek elkerülni, hogy csalás áldozataivá váljanak. 

Ki viseli a kárt?

A money.hu kérdésére, hogy ilyen esetekben, amikor kiderül, hogy az ügyfél megszerzett adataival visszaélve más kezdeményezett fizetést - például azért, mert az ügyfél a már említett kémprogramot töltött le a csaló levél felhívása alapján -  akkor az ügyfélnek kell-e viselnie a kárt, Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, minden eset egyedi. Nem lehet általánosan eldönteni, hogy mikor az ügyfél, mikor a szolgáltató a felelős. Véleménye szerint ilyen ügyekből sok esetben perben fognak majd dönteni. A szakember azt is hozzátette, azt is látni kell, hogy az ügyfelek hátrányban vannak a banki szereplőkkel szemben, hiszen nem tudnak olyan technológia fejlesztéseket alkalmazni, hogy teljesen biztonságban legyenek a fizetéseik. Ha a szolgáltató tudja bizonyítani, hogy ő mindent megtett, hogy megelőzze a csalásokat, akkor jó eséllyel ő nyer majd a bírósági perben, míg ellenkező esetben az ügyfél készülhet fel arra, hogy súlyos gondatlansága miatt neki kell viselnie a kárt.

Némi reményt adhat ugyanakkor, hogy az új uniós szabályozások – például az idén januártól bevezetett erős ügyfélhitelesítés – komoly segítséget jelent abban, hogy ha sikerül is az alapadatainkat megtudnia a csalóknak, a többszörös azonosítás miatt ezek az adatok önmagukban egyre kevesebb helyen lesznek alkalmasak arra, hogy az érintettek vásárolni is tudjanak. Hiszen - bár adatainkat ellophatják - az ujjlenyomatunk nálunk marad. Emiatt – bár sokaknak kellemetlen a többes azonosítás – összességében többet nyerhetünk, mert várhatóan még tovább fog csökkenni a visszaélések száma. Az EU-n belüli szolgáltatók már átálltak erre a megoldásra, a piac vélekedése szerint hamarosan a világ többi nagy – kínai, amerikai – webáruháza is hamarosan lépni fog azért, hogy megtartsa európai ügyfeleinek bizalmát. 

Borítókép: Getty Images