Energiapazarló otthonokban élnek a magyarok

Kreivich Orsolya
Kreivich Orsolya
Olvasási idő: 2 perc

Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből 400-800 ezer háztartás energiaszegény, vagyis

az otthonok 15-20 százalékát, legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység

- írja az üzletem.hu

Azoknak a háztartásoknak, ahol nem megfelelő módon fűtenek, nagyon magas a károsanyag-kibocsátásuk is. Ez Európában a hatodik legmagasabb arány. Emellett a háztartások 18 százaléka jelentős közüzemi tartozást halmozott fel, ami Európában a legnagyobb mértékű.

A portál szerint a lakhatási nehézségek különböző formái az EU-ban átlagosan a népesség 12 százalékát érintik, Magyarországon azonban a teljes népesség körében ez az arány 1,7-szer magasabb, a háztartások mintegy 15 százaléka mindenképpen érintett.

Sokan a fizetésük negyedét költik fűtésszámlára

Hozzáteszik, hogy ez az érték az alacsony jövedelműek körében már 22 százalék, a gyermeket egyedül nevelők között pedig 38,2 százalék.

  • Hazánkban a lakosság 8,5 százaléka költ jövedelme 25 százalékánál többet energiára,
  • míg a háztartások több, mint 10 százaléka halmozott fel rezsihátralékot 2020-ban.

A legtöbben gázzal melegítjük otthonunkat

Egy kutatás szerint a megkérdezettek

  • 62 százaléka gázzal, egyedi fűtéssel,
  • 15 százaléka fával vagy szénnel,
  • 10 százaléka vegyes tüzeléssel,
  • további 10 százaléka pedig házközponti fűtéssel

teszi meleggé családi házát, amelyre 30 százalékuk jellemzően havonta 25-30 ezer forintot, 18 százalékuk pedig havi 35-40 ezer forintot költ ahhoz, hogy otthonában 20-22°C-os legyen az átlaghőmérséklet.

A zöld hitel miatt sem mindegy, mivel fűtünk és világítunk

Korábban a Takarék Index vizsgálata is kimutatta, hogy nagyon kevés hazai ingatlan felel csak meg az új lakásoknál a jövő júniustól elvárt energiahatékonysági szintnek, 2016 és 2020 között csak a lakó- és szállásjellegű ingatlanok 2,6 százaléka kapott ilyen minősítést.

Az a zöld hitel sajátja, hogy elvárás, hogy az új otthon legalább BB energetikai besorolású legyen, a szabályozás az épület primer energiaigényét legfeljebb 90 kWh/m2/évben határozza meg. 

A primer energiaigény a lakások esetében azt az energiafogyasztást jelenti, amelyet a fűtési és melegvíz előállítási rendszer használ el. A „sima” áramfogyasztást ugyanakkor nem mérjük a primer energiakörben, mivel az áramfogyasztás erősen függ a fogyasztói szokásoktól. Ezért például két teljesen egyforma, BB besorolású lakásnak is teljesen eltérő az energiaigénye annak fényében, hogy a benne lakók miként élnek.

Borítókép: Getty Images

chatsimple