Ne a kiflin, a hiteleden spórolj!

Nagy László Nándor
Nagy László Nándor
Olvasási idő: 9 perc

Tipp: Személyi kölcsön igénylés előtt mindenképp kalkulálj, hogy minél több pénzt spórolhass a számodra legjobb konstrukcióval.

A money.hu célja, hogy jól járj! Ezért ingyenesen és regisztráció nélkül összehasonlíthatod kalkulátorainkban a pénzügyi termékeket, és minden fontos tudást, tapasztalatot átadunk cikkeinkben. Szakértőink díjmentesen és személyre szabottan válaszolnak kérdéseidre, segítenek hitel vagy megtakarítás, befektetés témában is.

Elszabadult az infláció januárban, ráadásul sokan a hivatalos adatokban szereplőnél nagyobb drágulást éreznek. A jövő sem vidámabb: a komoly pénzromlás még sokáig velünk marad. Egy kifli esetében nehéz az infláció ellen védekezni, de például egy előrehozott hitelfelvétel milliókat hagyhat a pénztárcánkban. Mutatjuk miért.

Havi szinten 3 százalékkal drágább a bevásárlás

Még a sokat látott banki elemzőket is meglepte a januári infláció. Ők arra számítottak, hogy az egyébként másfél évtizedes csúcsot jelentő, tavaly novemberi és decemberi 7,4 százalékos szint körül marad az éves ütem, ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 7,9 százalékos áremelkedésről számolt be. 

Az inflációt részben a hónapok óta egyre feljebb kúszó élelmiszerárak húzták felfelé, nem is akárhogyan. Éves szinten több mint 10 százalékkal nőttek az élelmiszer árak, arra azonban, hogy egy hónap alatt 3 százalékkal legyen drágább a bevásárlás, senki nem számított.

Az objektív összevetés komolyabb drágulást jelez

Még akkor sem, ha azt látjuk, hogy bár az inflációs adat meglepő lett, voltak jelei annak, hogy januárban kedvezőtlen számok érkeznek. A Privátbankár.hu a Tesco, az Auchan és az Interspar áraira támaszkodó felmérése jelentős áremelkedést mutatott ki januárra. Idén januárban a három hipermarketben átlagosan közel 18 százalékkal többet kellett fizetni a kosarakért, mint amennyibe egy évvel korábban kerültek az azonos termékek. Számszerűsítve 3825 forint a többlet. A G7.hu Reacty Digitallal közös felmérése is beszédes eredményeket hozott. A kutatás arra kereste a választ, hogy az emberek a szintén magas, decemberi 7,4 százalékos inflációhoz képest milyen drágulást érzékelnek a saját bőrükön.

A megkérdezettek több mint harmada 11 és 20 százalék közé tették az általános drágulás mértékét az elmúlt egy évben, a felnőtt lakosság közel fele viszont ennél is gyorsabbra becsülte az áremelkedés ütemét. A válaszadóknak mindössze egyhatoda vélte 10 százalék alattinak a pénzromlás ütemét. “Az érzékelt infláció így átlagosan 26 százalék” - áll a kutatás értékelésében. Ez azt bizonyítja, hogy sokan a hivatalos adatban szereplőnél jóval komolyabb drágulást érzékelnek. 

Csak az emlékeink csalnak meg?

Quittner Péter, a Központi Statisztikai Hivatal szakértője több okkal magyarázta, hogy a hivatalos fogyasztóiár-növekedés és az árak emelkedésének szubjektív érzékelése között komoly eltérés van. A statisztikai hivatalok fogyasztói kosara minden háztartás átlagos fogyasztását igyekszik figyelembe venni. Ettől az egyes háztartások fogyasztása természetesen eltér. Emellett az emberek emlékei is befolyásolják az áremelkedés általuk becsült értékét. A rendszeresen vásárolt termékek áremelkedésére jobban emlékszünk, mint azokéra, amiket csak eseti jelleggel, ritkán vásárolunk. A tényleges és vélt árváltozás közti különbséget növeli az is, hogy emlékeinkben tovább élnek a negatív tapasztalatok, így az áremelkedés is. Az áremelkedésre így jobban emlékezünk, mint az árcsökkenésre vagy az árak változatlanságára. Volt hónap, amikor az élelmiszerek ára emelkedett, az üzemanyagoké csökkent, de sokakban csak az előbbi maradt meg. 

Gyógyír vagy szépségtapasz az élelmiszerár-stop?

Visszatérve a januári élelmiszer-drágulásra. Valamelyest hozzájárulhat az áremelkedés elleni harchoz, hogy hét terméknél hatósági árplafon lépett érvénybe februártól. Ennek eredményeként 

  • a kristálycukrot, 
  • búzafinomlisztet (BL 55), 
  • a finomított napraforgó-étolajat, 
  • a házi sertéscombot, 
  • csirkemellet, 
  • csirke far-hátat,
  • az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt (uht) 2,8% zsírtartalmú tehéntejet

minden bolt köteles a tavaly október 15-i áron adni. Amelyik bolt ezt nem teszi meg és az ellenőrök rajtakapják, pénzbírsággal számolhat. Az 50 ezertől 3 millió forintig terjedő bírság többször is kiszabható, második alkalommal minimum duplázódik a korábbi bírságtétel. Ismételt jogsértés esetén a kereskedő tevékenysége akár fél évig is korlátozható. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium február 15-i közleménye szerint a kereskedők döntő része rendben végrehajtotta az árkorrekciót. Az ellenőrzést végző kormányhivatali szakemberek mindössze 42 esetben találtak hiányosságot. A hatóság mostanáig összesen 300 ezer forint bírság kiszabásáról döntött.

Nem árt körülnézni

Az árstop megjelenése önmagában kedvező lehet, de persze, a hónap eleji nagybevásárlásnál a szükséges termékeknek csak elenyésző részét védi így a kormány. A korábbi évekhez képest most, amikor egyik napról a másikra komolyan drágulhatnak a termékek, azzal is szép összeget tudunk spórolni, ha körülnézünk a különböző áruházak akciós ajánlatai között. Ha vesszük a fáradságot és összehasonlítjuk az árakat, akár komoly ezreket is spórolhatunk. Ráadásul ezt ma már, amikor a legtöbb élelmiszerlánc házhoz szállítást is kínál, nem kell úgy megtennünk, hogy végig járunk 3-4 áruházat. 

Ahol nem ezresek, milliók spórolhatók

Az összehasonlítást egyébként érdemes más területeken is megtenni. Kiváltképp olyan esetben, ahol nem egy 10-20-30 ezer forintos bevásárlásról, hanem - mint például a személyi kölcsönök esetében - legalább 1-3 milliós, lakáshiteleknél pedig 10-15 milliós összegekről van szó. Itt ugyanis nem pár száz, néhány ezer, de akár milliós megtakarítást is elérhetünk. 

A kölcsönöknél - ugyanúgy, ahogy a boltláncoknál - a bankok kínálatában is tetemes eltérések lehetnek. Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az infláció kordában tartása miatt kamatemelésekbe kezdett, a bankok hitelkamatai is emelkedni kezdtek. Ugyanakkor jól látszik, hogy a bankok az új hitelek árazásában nem tudják automatikusan érvényesíteni a jegybanki kamatemelés hatásait. Egyrészt azért, mert az elmúlt év végén bizony alaposan belekezdett az MNB, s hetente emelte a jegybanki alapkamatot. Nincs olyan bank, ahol hetente döntenének a hitelkamatok drágulásáról. Ezért a bankok lemaradtak. 

A másik ok a verseny: ahogy a szupermarketekben megszoktuk, a bankok is akcióznak. Az ő akcióikat ugyanakkor csak részben hirdetik meg plakátokon, akciós újságjaik pedig nincsenek. Épp ezért kicsit nehezebb utolérni őket. Ebben ugyanakkor komoly segítséget jelenthet a money.hu személyi kölcsönökre és lakáshitelekre kifejlesztett kalkulátora. Ezek segítségével mindig összevethetőek az épp aktuális banki ajánlatok. 

Amit meg megtehetsz…

A nagy gond az, hogy a magas infláció a szakértők véleménye szerint a következő hónapokban is velünk marad. Ez azt jelenti, hogy a bolti árak tovább drágulnak majd. Sokan emlékezthetünk nagyanyáink, dédszüleink liszt- és cukor felhalmozására - persze ők nem csak a drágulás, de az esetleges hiány miatt is védték magukat a betárazással. Ugyanakkor egy kiflit nem lehet hónapokra előre megvenni, így bizony a bolti árak emelkedésétől nem, vagy csak kismértékben tudjuk magunkat mentesíteni.

Azonban a hiteleknél jobban járhatunk, ha előre hozzuk a hitelfelvételt, hiszen így bizonyosan kisebb kamaton kapunk kölcsönt, mintha néhány hónap múlva, magasabb kamaton vennénk fel azt. 

Ez persze egy lakáshitel esetében nehezebb, hiszen ehhez a legtöbb esetben meg kell találni álmaink lakását, amire a hitelt felvennénk. (Itt megoldást jelenthet a régi lakásra felvett hitel, amit egy fedezetcserével átviszünk majd az újra.) Egy személyi hitel esetében ugyanakkor minden további nélkül előre hozhatjuk a kölcsönigénylést - még akkor is, ha tudjuk, hogy a pénzre majd csak nyáron lesz szükség, mert pl. akkor megy majd egyetemre a gyerek, akinek szeretnénk albérletet találni és azt be is bútorozni majd. 

Kétszer nyer, aki gyorsan lép

A money.hu szakértői arra is felhívják a figyelmet, hogy a következő hónapokban nem csak az infláció (és a jegybanki kamatemelés) miatt emelkednek majd a hitelek kamatai, hanem azért is, mert a hitelek bankok által alkalmazott kamatfelára történelmi mélyponton van. Egy 10 éves kamatperiódusú lakáshitel esetében a bankok a hitel alapjául szolgáló referenciakamat (az a kamat, amit a bankoknak kell fizetniük az ügyfélnek kihelyezett pénzért) felett manapság átlagosan 0,7-0,8 százalékos kamatfelárat számolnak fel, holott a költségeiket, az ügyfél kockázatát és persze az elvárt banki profitot 1,5-2 százalékos kamatfelár biztosítaná. A személyi hitelek esetében még soha nem volt arra példa, hogy a kamatfelár egyszámjegyű legyen, decemberben az átlagos kamatfelár alig volt magasabb, mint 8 százalék. (A személyi hitelek mögött nincs ingatlan fedezet, ezért a magasabb felár.)

A kamatok infláció miatti emelkedése mellett tehát a kamatfelár növekedése is várható - még akkor is, ha a bankok közötti verseny a hitelek kamatának erre a részére korlátozódik a jövőben is. Aki viszont most “beégeti” a hitelébe az alacsony kamatfelárat, az tehát nem csak a következő hónapok infláció miatti kamatemelkedésétől, de a kamatfelárak emelésétől is megvédi magát. 

Fotó: Getty Images


chatsimple