Tudta, hogy a házassági vagyonközösség már a házasság megkötése előtt is keletkezhet, és akár a házasság felbontása után évekkel is tarthat? Vagy azt, hogy mostantól 5 év együttélés után közös vagyonba kerülhet a teljes vagyona? Fontos változásokat tartalmaz a márciustól hatályba lépő új Ptk., amelyről a Madarassy Ügyvédi Iroda számol be blogunkon.



A korábbi szabályozástól eltérően az új Ptk. a kialakult gyakorlatnak megfelelően már a házassági vagyonjogi viszonyok szerződéses rendezését tekinti főszabálynak, vagyis a törvény általános vagyonjogi rendelkezései csak akkor alkalmazhatóak, hogyha attól a házastársak eltérően nem rendelkeztek. Ez a változás a gyakorlatban kiterjeszti a felek szerződési szabadságát, vagyis a házassági vagyonjogi szerződésben egészen szélsőséges megoldásokat is alkalmazni lehet.

Ezzel egyidejűleg azonban jelentősen változnak a törvényes vagyonjogi rend szabályai is. Módosul a vagyonközösség kezdete, hiszen amennyiben a felek később házasságot kötnek, akkor a törvényes vagyonjogi rendszer már a korábbi élettársi kapcsolat kezdetétől fenn fog állni. Ezzel tehát egy törvényi vélelem keletkezik, miszerint az élettársak akarata arra is kiterjed, hogy a házassági vagyonközösség közöttük már a házasságot megelőző időre is kiterjedjen.

A gyakorlatban szintén nagy jelentősége lehet annak, hogy azok a valamelyik fél különvagyonába tartozó vagyontárgyak, amelyeket a felek a mindennapi élet során használnak, már a vagyonközösség fennállását követő 5 év után a közös vagyonba kerülnek, vagyis amennyiben 5 évet meghaladó házasságot megelőző együttélést követően kerül sor a házasságkötésre, akkor a házasság pillanatában a fenti vélelem miatt a mindennapi használatba tartozó külön vagyon a házastársak közös vagyonába mehet át.

Változik a közös vagyon jogi sorsának végső időpontja is. Az új Ptk. hatálybalépésétől ugyanis a vagyonközösség csak a közös vagyon megosztása után szűnik meg, vagyis a gyakorlatban előfordulhat, hogy a házassági életközösség megszakadása és a közös vagyon bírósági megosztása között évekig tartó „függő helyzet" alakul ki. Mivel ez az időszak sok szempontból speciális, így teljesen új szabályozási felfogást érvényesít az új Ptk. erre vonatkozóan az alábbiak szerint.

A közös vagyon megosztásáig főszabály szerint nem lehet a vagyonnal rendelkezni, kizárólag a felek közös megegyezésével. Ez alól kivételt jelentenek az egyik házastárs foglalkozásához, egyéni vállalkozói tevékenységéhez szorosan kapcsolódó tárgyai, mivel az ezekkel való rendelkezés a házastárs mindennapi munkájához elengedhetetlen. A kivételek másik körébe az olyan intézkedések tartoznak, amelyek a közös vagyont valamilyen károsodástól óvják meg, illetve minden olyan rendelkezés, amely a közös vagyon számára kizárólag előnyös hatásokat hoz, mint például valamilyen közös vagyont terhelő kötelezettség esedékessé váló részletének kifizetése.

A fenti kivételek ellenére sem lehet azonban rendelkezni a másik fél hozzájárulása nélkül a közös vagyonba tartozó ingatlanról, illetve nem lehet közös vagyonba tartozó vagyontárgyat gazdasági társaságba apportként bevinni. A gyakorlatban ezt a kiskaput olyan sokan használták, hogy az új szabályozás kategorikusan rendezi, hogy ezekben az esetekben a másik fél hozzájárulását nem lehet vélelmezni.

 

A közös vagyon megosztásakor elsődlegesen a felek megállapodása az irányadó. Amennyiben ilyen konszenzus nem jön létre, akkor a bíróság határozattal osztja meg a közös vagyont. A közös vagyon a törvényes rend szerint a feleket egyenlő arányban illeti meg. Közös vagyon bírósági megszüntetése esetén a vagyonközösség a következő hónap utolsó napján szűnik meg, és elszámolni is az ekkori állapot szerint kell.

Fontos változás, hogy a másik házastárs helytállási kötelezettségének szabályozása is változik. A korábbiaktól eltérően, amennyiben a házastárs a másik fél közös vagyonra vonatkozó szerződéséhez nem járult hozzá, vagy a hozzájárulásával kapcsolatos vélelmet megdönti, akkor nem felel a keletkezett kötelezettségekért, míg a szerződést kötő házastárs ilyen esetben köteles megtéríteni a másik fél kárait.

A fenti joghatásokat azonban mind elkerülheti, amennyiben házassági vagyonjogi szerződésben a törvényi szabályozástól eltérő rendelkezéseket köt ki. Házassági vagyonjogi szerződést csak személyesen lehet kötni, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, és harmadik személyekkel szemben csak akkor lesz hatályos, hogyha a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagyis a bevezetés elmaradása esetén azt kell vélelmezni, hogy nincsen ilyen megállapodás a házastársak között. A nyilvántartást a közjegyzői kamara vezeti, és abba a jogi érdek valószínűsítése mellett bárki betekinthet. A szerződés kiterjedhet a vagyon egészére, vagy tetszőleges részeire. Ha a halál utánra is kiterjed, akkor közös végrendeletnek is minősül. A felek rendelkezési szabadsága gyakorlatilag korlátlan.