Tipp: Bankszámla váltás előtt mindenképp kalkulálj, hogy megtaláld a számodra legjobb számlacsomagot.
Úgy kockáztathatsz, hogy a pénzed nem bukod el
A money.hu célja, hogy jól járj! Ezért ingyenesen és regisztráció nélkül összehasonlíthatod kalkulátorainkban a pénzügyi termékeket, és minden fontos tudást, tapasztalatot átadunk cikkeinkben. Szakértőink díjmentesen és személyre szabottan válaszolnak kérdéseidre, segítenek hitel vagy megtakarítás, befektetés témában is.
Egyelőre nem látszik az, hogy a magyar ember érzékenyen reagálna arra, hogy a magas infláció miatt a pénze folyamatosan kevesebbet ér. A befektetési piacon ugyanakkor új lehetőségeket hozott a pénzromlás, újra van lehetőség tőkevédett befektetési alapokat indítani, ahol az ügyfelek úgy kockáztathatnak, hogy garanciát kapnak arra, hogy befizetésük nem veszik el.
Nem lesz új a nap alatt: az elmúlt évhez hasonlóan az idei évben is a koronavírus-járvány és a magas infláció befolyásolja majd leginkább a gazdasági környezetet - vélik a tavalyi évet a kezelt vagyon 10,5 százalékos növekedésével 524 milliárdos ügyfélpénzt forgató Eurizon Asset Management Hungary szakértői.
Elértéktelenedő pénz - kit érdekel?
Komm Tibor, a társaság elnök-vezérigazgatója a money.hu kérdésére arról beszélt, hogy a magyar emberek többsége a másfél évtizede nem látott magasságokba emelkedő pénzromlás ellenére sem törődik azzal, hogy pénzének értéke folyamatosan veszít értékéből. A szakemberek nem látják, hogy csökkenne a lakosság készpénzvagyona, csekély siker, hogy a 2020-as 10,6 százalékkal szemben már "csak"
7 százalékkal nőtt tavaly az embereknél lévő készpénz összege, meghaladva a 7723 milliárd forintot.
Ami sajnálatos, hogy a banki megtakarítási formák közül továbbra is a kamatot nem fizető látra szóló és folyószámlabetétek állománya emelkedik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly novemberben már 9340 milliárd forint parkolt ilyen számlákon, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szintekhez képest.
A betétállomány még csökkent is
Ezekre a pénzekre semmilyen kamat nem érkezik. Ehhez képest, miközben novemberben 14 éves rekordra, 8,7 százalékra futott az infláció, az emberek októberhez képest több, mint 40 milliárd forintot kivontak a bankbetétekből. A lekötött betét állomány így 387 milliárd forintra csökkent. Persze, azt az Eurizon szakértői is elismerték, hogy a klasszikus betétekre túl nagy kamattal nem lehet számolni. Ugyanakkor szavaik szerint az átlagos betéti kamat így is 0,3-ról 1 százalék fölé emelkedett. Márpedig a nullához képest minden pénzünkre kapott kamat csökkenti az inflációs veszteséget.
Kisebbségben a kamatot fizető konstrukciók
A helyzet messze nem egészséges. Ha összeadjuk a kamatot fizető instrumentumokban lévő lakossági vagyont
- a 9758 milliárd forintnyi állampapírt
- a 387 milliárd lekötött betétet
- a 4400 milliárd forintnyi befektetési alapokban lévő pénzt
- és 970 millió forintnyi részvénybefektetést, 15 515 milliárd forintot kapunk.
Ez alig haladja meg a készpénzben és folyószámlán lévő lakossági pénzek 90 százalékát.
Ilyen már rég volt a befektetési piacon
Persze, az alapkezelők nem a betétet hirdetik, s a tavalyi év után volt okuk büszkélkedni. Az MNB negyedévente közölt statisztikái közül egyelőre csak a III. negyedévi áll rendelkezésre, de itt hatalmas változás történt.
A befektetési alapokban kezelt vagyon növekedése az elmúlt években példátlan módon lekörözte a lakossági állampapír állomány növekedését.
Míg utóbbiakba 2021 júliusa és szeptembere között csak 128 milliárd forint érkezett, a befektetési alapok állománya 192 milliárd forinttal nőtt.
Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelent új pénzt, a bővülés egy részét az alapok jó teljesítményének lehet betudni.
Már nem olyan jó üzlet a MÁP+
Az infláció nélküli világban nem igazán lehetett versenyre kelni az állampapírral. A Magyar Állampapír Plusznak 5 év alatt 4,95 százalékos kockázat nélküli éves átlaghozama van. Ez persze tarolt akkor, amikor a pénzromlás üteme 1 százalék alatt volt. Mostanra ugyanakkor ez a hozamszint már messze nem annyira vonzó. Ezért érkezett a piacra az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír új konstrukciója. Ennél az 5 éves kamatprémiumot meg is emelte a kibocsátó Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ennek köszönhetően az új sorozatban a 3 éves megtakarításra 5,85, 5 évre pedig 6,6 százalékos hozammal lehet kalkulálni.
Nem szeret kockáztatni a magyar
Ezzel csak akkor tudja felvenni a versenyt a befektetési piac, ha kockázatosabb instrumentumokba viszi az emberek pénzét. Azonban az átlagmagyar retteg a kockázattól. Ennek a kockázatnak a mérséklését szolgálták korábban a tőkevédett alapok. Ezekben a pénz befektetésekor az ügyfelet garancia védi, hogy a rossz befektetési döntések esetén sem veszítheti el a befizetett pénzét, azaz nem megy mínuszba a számlája. Ennek ára ugyanakkor az, hogy a befektetéseken elért sikerből (hozamból) is kisebb mértékben részesedik.
A megoldás: tőkevédelem
Az inflációnak kevés jótékony hatásása közül az egyik az lehet, hogy a befektetési környezet ismét lehetővé teszi, hogy a piacon megjelenjenek ezek a tőkevédett alapok. Az Eurizon hosszú kihagyás után 2022-ben újra tőkevédett származtatott részalappal tud jelentkezni. Az első ilyen termékük a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontok figyelembevételével kialakított CIB ESG Tőkevédett Származtatott Részalap lett, melynek tőkefelhalmozási időszaka január 17-én kezdődött, és 2022. március 18-ig tart.
„Ezekkel az alapokkal a befektetők részvénypiaci teljesítményekhez kötött hozamokat élvezhetnek a kötvénypiacokra jellemző tőkevédelem mellett. Az infláció emelkedésével a negatívba forduló reálhozamot kínáló szuperállampapír kiszorítási hatásának enyhülését láthattuk az utóbbi hónapokban, ami ennek a szegmensnek a piaci lehetőségére további pozitív hatást gyakorolhat” – mondta Komm Tibor.
Középpontban az ESG
Az elnök-vezérigazgató arról is beszélt, hogy a fenntarthatóság a társaság számára nem újkeletű szenvedély, anyacégük több mint 25 éve köteleződött el az ESG és SRI (társadalmilag felelős befektetési) szempontok iránt, és elsőként hozott létre etikus befektetési alapokat Olaszországban 1996-ban. Az Eurizon Asset Management Hungary Zrt.-nek pedig a mostani az ötödik olyan alapja, amelyeknél a befektetésekről az ESG tényezők vizsgálata alapján döntenek.
Fotó: Getty Images
